ezzel a kategorivála lehet megülömböztetni az értékeket a sima posztoktól.
A kotárka, mely a csöves kukorica tárolására alkalmas, szintén elterjedt volt térségünkben, a góréval szemben, mely nem volt jellemző ezen a vidéken. Az ácsmesterek keze munkáját dicsérik szerkezetük, melyeket tégla pillérekre helyeztek, amit gyakran színesre (zöldre, barnára) festettek. Az oldalát körbe lécekkel borították, így biztosítva a jó szellőzést. A kotárka alja és meghosszabbított tetőzetének körbe […]
Az 1908-ban fél év alatt felépített nagypolgári sarki ingatlan, Makón a József Attila u. 10. szám alatt található, amelynek homlokzatát növényi ornamentika díszíti, ám ma már rendkívül elhanyagolt állapotban van. A megbízható Kövecs Antal építőmester nevéhez fűződik a zseniális terv elkészítésére. A tíz szobás L alakú házat, szecessziós díszítéssel álmodja meg, melyet azonnal elfogad a […]
Az Espersit-ház a makói József Attila Múzeum irodalmi kiállítóhelye. Nevét Espersit Jánosról, a Nagyszentmiklóson született ügyvédről, politikusról, lapszerkesztőről kapta, aki az irodalmi élet és művészetek mecénása volt. Az Espersit-ház 1898-ban épült klasszicista stílusban; az irodalmi emlékmúzeum 1979. január 19-én nyitotta meg kapuit. Az Espersit-ház a polgárosodás szellemében eklektikus stílusban épült. Utcai frontja hatablakos, az oszlopfővel […]
Makó első állami iskoláját 1880-ban alapította a város képviselő testülete polgári leányiskolának. Az intézmény 1930-ban felveszi Zrínyi Ilona nevét. A polgári iskola megszűnése után a Szegedi Utcai Általános Iskola néven folytatódik tovább az alapfokú oktatás. Boleman Dénesné zenetanár 1958-ban beindítja az első ének-zene tagozatot, melynek célja a zenei műveltség megalapozása, a zene szeretetére nevelni az […]
A hambár, mint mezőgazdasági melléképület általánosan elterjedt volt a Dél -Alföldön, így Makón is. Elhelyezkedése a telken, mindig az udvar hosszában történt. Az ajtaja a lakóház középső helyiségével, a konyhával (korábban a pitvarral) szembe nézett, a közte elterülő részt udvarnak hívták. Téglapillérekre helyezték a talpgerendákat, erre fektették az un. keresztgerendákat, melyen feküdt a deszka padlózat. […]
„Emberek, magyarok, Íme a kölltő…!” 1922. december 17-én készült el a szegedi Koroknay-nyomdában Juhász Gyula előszavával József Attila első verseskötete, a Szépség koldusa. József Attila,17 évesen írta meg és adta át az ő támogatóinak, az ő baráti atyai jó barátainak. „Csodagyereknek tartottak, pedig csak árva voltam” – írta később önéletrajzában József Attila, aki 1922 decemberében […]
Prof. Dr. Török József, 1946. augusztus 30-án Makón született, 1975. június 24-én szentelték pappá Székesfehérváron. Káplánként szolgált Csepel-Belvárosban 1975–1978 között. Teológiai doktorátust szerzett Budapesten (1976) és Párizsban (1980). Párizsban folytatott felsőbb tanulmányok után a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karának – korabeli nevén a Hittudományi Akadémiának – címzetes rendkívüli tanára volt 1980-tól, nyilvános rendkívüli tanára […]
Hidasi József Makón született 1926. május 9-én. Egyik kedvenc olvasmánya Herman Ottó A madarak hasznáról és káráról című könyve volt. Megszerette a madarakat, megtanulta preparálásukat. Főleg Brazília őserdeje érdekelte, mert édesapja sokat mesélt az Amazonas gazdag élővilágáról. Hidasi József felsőfokú tanulmányait a szegedi tanítóképzőben kezdte, de hallgatta a főiskola természettudományi előadásait is. 1946-ban elhagyta Magyarországot […]
H. Kovács Mihály adatközlő szerint azonban a Teknyőkaparó Makó szülötte volt. „Makó környékén élt ëgy érdekös embör, akit már gyerökkorában tátosgyeröknek tartottak. Löhetugyan, hogy az ország más részén is élt a magyari népek emlékezetében ez a különös embör, de eszmélködésöm óta úgy tudom: városunk szülötte, városunk lakója volt ő. Különösen a Szentlőrinc nevű városrészben élők, […]
A 20. század első felében élő makói radikális értelmiség külön színt képviselt a város irodalmi és képzőművészeti élet megteremtésében. Ők karolták föl az ifjú József Attilát, náluk pihente magát Juhász Gyula és Móra Ferenc. Közülük legmarkánsabb egyéniség Espersit János volt. 1879. január 18-án született Nagyszentmiklóson. Elemi iskoláját Makón végezte el. 1893-1907 között Hódmezővásárhelyen élt, itt is érettségizett. Jogi tanulmányokat […]
Partner oldalak:
 |
 |
