Bíró Annamária 1951. július 24-én született Makón, itt végezte általános iskolai tanulmányait a Bartók Béla Általános Iskolában. Ebben az időszakban szeretett bele a rajzolásba. Az akkor Hézső Ferenc vezette alkotó körnek a tagjai is volt, majd Szegedre került a Tömörkény István Gimnázium kerámia szakán folytatta tanulmányait. Mesterei Kopasz Márta grafikus, Palotás Géza fazekas, Magos Gyula festőművészek voltak. 1969-ben a család Szekszárdra költözött, itt került közel a sárközi fazekassághoz Steig István legendás fazekasmester műhelyében. Ezután Decsre, a Háziipari Szövetkezet bemintázó műhelyébe került gyakornoknak. A sárköz kultúrája életre szóló hatást gyakorolt rá, Ács Bözsi néni, Bali Vica néni, Bonyai Bözsi néni megtanította a sárközi főkötőt- és bíborvég minta hímzésére. Tehetségét bizonyítja, hogy 1970-ben sárközi kollekciójáért elnyerte az Ifjú Népművész címet is. Később a Tolna Megyei Építőanyag Ipari Vállalat csatári kerámia-üzemében helyezkedett el. Ebben az időben ez a vállalat volt a sárközi kerámia fellegvára. Itt 17 évet dolgozott, végig járta a ranglétrát, a díszítéstől kezdve a művészeti vezetői posztig. 1970-ben létrehozta saját kis műhelyét, ahol nagy örömmel fazekaskodott. Később megismerkedett a barcasági kerámiával, amely védjegyévé vált. Számos országos és nemzetközi versenyen szerepelt, és több díjat is megnyert alkotásaival. 20 éve, 1998. augusztus 19-én kapta meg a Népművészet Mestere címet, s 12 napra rá, szeptember 1-én gyógyíthatatlan betegség ragadta el. Emlékszobát hoztak létre neki Decsen „Egy makai elszármazott tiszteletére”, hogy ápolják hagyatékát és emlékét. Szakmai és személyes hagyatékát a makói múzeum őrzi.