Teknyőkaparó

H. Kovács Mihály adatközlő szerint azonban a Teknyőkaparó Makó szülötte volt. „Makó környékén élt ëgy érdekös embör, akit már gyerökkorában tátosgyeröknek tartottak. Löhetugyan, hogy az ország más részén is élt a magyari népek emlékezetében ez a különös embör, de eszmélködésöm óta úgy tudom: városunk szülötte, városunk lakója volt ő. Különösen a Szentlőrinc nevű városrészben élők, […]

Részletek

Galamb József munkássága

Galamb József 1881. február 3-án született Makón. Elemi iskoláit és a polgári első három osztályát szülővárosában végezte. Józsefet érdeklődése korán a műszaki pálya felé vonzotta. 1896-tól a szegedi Fa és Fémipari Szakiskolában tanult, majd 1901-ben Budapesten, a Magyar Királyi Állami Felső Ipariskolában fejezte be tanulmányait. Ezt egyéves önkéntes katonai szolgálat követte Polában, a hadiflottánál. A […]

Részletek

Tóth Ferenc munkássága

Tóth Ferenc (1928. jan. 04. Makó – 2018. aug. 19. Makó): történész, etnográfus, múzeumigazgató, tanár. – Szülei Tóth Ferenc adótiszt és Elek Julianna háztartásbeli, felesége Bernátsky Sára építéstechnikus. A Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán magyar-történelem középiskolai tanári diplomát szerzett (1952), az egyetemen néprajzi kurzusokat is hallgatott Bálint Sándornál, ki nagy hatással volt rá. 1952-től 1964-ig alma […]

Részletek

Városháza (korábbi vármegyeháza) épülete Makón

A mostaniA mostani épület helyén 1780-ban készült el Vertics József földmérő tervei alapján. Ezt az épületet felhasználva 1839-ben Giba Antal, a város jeles mérnöke a XVIII. századi épület felhasználásával, az alapfalak megerősítésével alakította ki az „új” megyeházat, a szimmetrikus szerkezetnek megfelelően az északi irányban tovább bővítve. A főhomlokzata 76 méter hosszú, középső részén hat zömök […]

Részletek

Makó anno könyvsorozat

Makó és a környező települések paraszti tárgyi anyagának (gazdálkodás eszközei, táplálkozás gyűjtemény, házi ipar, kismesterségek, szokás és játékanyag, textíliák, viseletek, hímzések, szőttesek, festett bútorok, kerámiák, szakrális anyag) közel tízezer darabos gyűjteménye. A műtárgyak a 18. század végétől a 20. század közepéig terjedő időszakból származnak, melyek főként a magyar (Makó, Apátfalva, Kiszombor, Hódmezővásárhely), román, szerb (Magyarcsanád) […]

Részletek

Börcsök Attila Néprajzi Különgyűjtemény

Makó és a környező települések paraszti tárgyi anyagának (gazdálkodás eszközei, táplálkozás gyűjtemény, házi ipar, kismesterségek, szokás és játékanyag, textíliák, viseletek, hímzések, szőttesek, festett bútorok, kerámiák, szakrális anyag) közel tízezer darabos gyűjteménye. A műtárgyak a 18. század végétől a 20. század közepéig terjedő időszakból származnak, melyek főként a magyar (Makó, Apátfalva, Kiszombor, Hódmezővásárhely), román, szerb (Magyarcsanád) […]

Részletek