Benczik Sándor 1903-ban született Nagyszalontán. Szakmája: számadó, törzsállattenyésztő. Lakhelye: Makó, Kígyó u. 16/A volt. Munkahelye: 1918-1963-ig a mezőhegyesi Állami Gazdaság (Ménesbirtok). Ezután nyugdíjas 1963-1975. Halála: 1975. Sírja a makói Római Katolikus temetőben található. Tevékenységének összefoglalása: A háború alatti esztelen pusztítástól megmentett kisszámú mangalicákból törzsállományt alapított és gondos, tapasztalattal szerzett munkával, a mostani kiváló mangalica sertésállomány […]

Részletek

A Makoládé bonbon ötletgazdájaként ezzel a termékkel sikerült megvalósítani régi álmomat, és egy olyan makói édességet megalkotni, amely a maga nemében és nevében egyedülálló a város életében. A Makoládé arculatának megtervezésében a Hagymatikum kupolájának és a vöröshagyma külső megjelenési formájának sziluettjét vettük figyelembe. Tervezője Oláh Eleonóra. A kézműves bonbon gyártója: Papp Róbert makói cukrász, aki […]

Részletek

Az országban sehol sem sütnek olyan finom túróslepényt, mint Makón. Nálunk a kifejt tejet többévszázados gyakorlat szerint beoltják, és a tejfölös, vajas oltástúróból készül a lepény. Nem hiába jegyezte meg róla Kassai Vidor komikus színész, aki gyermekkorában a 19. század közepén élvezettel fogyasztotta szombat délutánonként a makói túrós[1]lepényt, hogy: „barnáspirosra sült hártya alatt csak úgy […]

Részletek

Lippay János két fokhagymafaja ismert: „Eggyik őszi; másik ki-keleti, vagy nyári. Az őszit azért nevezik annak, hogy őszszel ültetik el. A másikat ki-keletkor.” Makón mindkettőt termesztik. Az őszi nagyobb méretű, de lazább húsú, nincs megfelelő aromája. Régen főleg szálas eladásra termesztették. Még ősszel, legkésőbb karácsonyig el kell adni, ugyanis hamar kipuhul, kifújja magát. Szezonja májustól […]

Részletek

Már az 1854. évi országleírás szerint „a köznép Makón mindent talicskába rak, … még a vizes kantákat is a Marosnál abba rakják.” Déry Tibor Felelet című regényében azt írja Makóról, hogy „ott eleven ember úgy nem lép ki a házból, hogy magával ne vigye talicskáját, mert Makón a talicska az, mint pesti férfinek az aktatáska, […]

Részletek

A makói petrezselyem egyenes, sima felületű, tömött szövetű, fehér húsú, külső színe krémfehér, édeskés ízű. Kellemes illata és zamata, nagy termőképessége és elállósága miatt hazánk legjobb minőségű petrezselyme. Levelei középzöld színűek, lombozatát egy-két alkalommal levágták és kiszárítva hasznosították, kiváló aromás levesízesítő. Hossza 30 centiméter feletti, vállszélessége 3-5 centiméter. 1951-től államilag minősített fajta. A makói hagymakertészek […]

Részletek

A fent megnevezett galambfajta országosan elismert. Kitenyésztése több évtizedes tudatos munka eredménye. Testfelépítése és testtartása: széles, domború mellből induló törzse, csaknem vízszintes. Feje: közepes nagyságú. A homlok a csőrtől egyenletesen szélesedő és meredeken domborodó. Csőre: aránylag rövid, tőben vastag, kissé lefelé irányuló. Nyaka: közepesnél hosszabb, függőleges tartású, hátrafelé enyhén ívelt. Szárnyak: hosszúak, szélesek. Az evezők […]

Részletek

Az 1890-es években „hagymakrach” volt a környéken. Ebben az időben több makói hagymás ment a megélhetés kenyeréért más vidékre dolgozni. Így többek között néhányan Arad megyébe, Gurahoncra, Kavicsbányába. Itt láttak egy kavicsosztályozó gépet, amelynek alapján a következő évben Makón, már el is készült a dughagyma osztályozására szolgáló forgatós rosta a makói mesteremberek készítésében. A forgatós […]

Részletek

Makón a földrajzi adottság miatt az étkezési vöröshagymát közvetlenül magról nem lehetett termeszteni. Az első évben a magról dughagymát, a másodikban a dughagymáról étkezési hagymát termelnek. A dughagyma termesztéséhez az őszi mélyszántást 12 col mélyen, négy lóval végezték, a földet tavasszal kézi fogassal és boronával elsimították. A hagymamagot eredetileg kapával rónára, az 1920-as évektől kézi […]

Részletek

A bogárzói Dani juhászcsalád öt nemzedék óta foglalkozik juhtartással a 19. század első felétől. A család tejelő cigája fajtával foglalkozik, így azóta készül juhgomolya és juhtúró. A juhtartás tárgyait és pásztorviseleti darabokat több mint 50 éve gyűjti a család. A Dani család gyűjteménye és a juhtejből készült termékeik bejárták hazánk számos településeit, múzeumát, vásárát és […]

Részletek