A makói lakosság cserépedény igényeit már a 18. század közepétől a helyi fazekasok elégítették ki. Eleinte főként fekete edényeket készítettek, majd a 19. század közepétől a mázas kerámia vált meghatározóvá. Makót a szakirodalom leginkább korsósközpontként tartja számon. A leggyakoribb edénytípusok a folyadéktároló edények, a korsók, kanták és butellák voltak, változatos mázzal és színekkel. Az első […]

Részletek

Csepregi Imre, pápai kamarás és prelátus, szentszéki bíró – (Makó, 1876. augusztus 29. – Makó, 1954. február 14.) Dr. Csepregi Imre 1931-ben került a Maros-menti városba. Férfi kora delén, ötvenöt évesen került vissza szülővárosába, mint kitűnően képzett, nagy tapasztalattal rendelkező plébános. Kettős cél vezérelte: egyrészt a makói katolikusság lelki üdvének munkálása, az egyházi élet elmélyítése, […]

Részletek

Stenger Gizella (Makó, 1924. szeptember 14. – Makó, 2009. augusztus 7) magyar pedagógus. Makón született és itt is élte le az életét. A város ikonikus magyartanára volt, a József Attila Gimnáziumban oktatott, máig sokan emlékeznek rá szeretettel, tisztelettel. Első igazgatója így jellemezte: „Előadásainak minden mondata remekbeszabott alkotás, a magyar nyelv minden szépségével, szabatosságával és világos […]

Részletek

FÁTYOL MIHÁLY 1909. szeptember 19-én született Makón. Magyar zenész, nótaszerző. 1703-ig visszavezethető, nagy múltú cigányzenész családban. Szülei: Fátyol Mihály és Arkus Ilona voltak. Iskoláit is itt végezte, hamar megtanult hegedűn játszani. Első tanítómestere Stanics István volt. Először édesapja zenekarában mutatkozott be a hallgatóságnak, majd nagybátyja, Fátyol Jancsi zenekarába került, ahol tercprímásként muzsikált. 18 éves korában […]

Részletek

Goltner Lajos (1866–1926) tanár, akadémiai zeneművész, ének- és zenetanítódiplomája volt, a hagyomány szerint Liszt Ferencnél is tanult. Fő hangszere az orgona volt, de játszott zongorán, vonós és fúvós hangszereken is. 1887-től a makói községi polgári fiúiskolában, 1895-től a főgimnáziumban tanított. Az első tanévben 51 növendék részesült hangszeres oktatásban. A honfoglalás millenniuma alkalmából, 1896 áprilisában helyi […]

Részletek

1870. február 21-én született a Hont me­gyei Paláston. Apja Hoffmann Ferenc kincstári bányakőmíves volt, anyja Hoffmann Zsuzsanna. A Képzőművészeti Akadémiát 1888–1896 között végezte el; tanárai Lotz Károly és Székely Bertalan voltak. A tresztanai katolikus gimnáziumba ment, ahol kilenc évig tanított. Kiállított a Műcsarnokban, művei a Magyar Nemzeti Galériában is megtekinthetőek. Felesége Ladvenszki (?) Jozefin volt, akivel 1896-ban kötött házasságot Iglón. A makói főgimnáziumba 1901-ben került; itt harminc évig […]

Részletek

Donáth Antal (1898-1979) 1898. szeptember 20-án Baján született. Az elemit és a középiskola első két osztályát Pécsett végezte, majd a budapesti állami főreáliskolában fejezte be. 1916 májusában hadiérettségi vizsgát tett, és önkéntesként bevonult katonának. Rövid tiszti iskola elvégzése után az olasz frontra vezényelték. 1917 augusztusában súlyosan megsebesült. Hosszabb kórházi kezelés után, 1918 novemberében leszerelték. Négy […]

Részletek

Boleman Dénesné (1923-1997) Fülöp Mária ének-zene szakos tanár. Nagyapja Goltner Lajos, 1866–1926) zeneszerző, az első zeneiskolai képzést indította el Makón. A Szegedi utcai iskolában 1958-ban megszervezte és elindította az ének-zenei tagozatot, majd tíz év múlva oroszlánrészt vállalt a Bartók Béla Zeneiskola létrehozásában. A makói filharmóniai koncertek megszervezésében is. A tanárnőnek köszönhetően a hetvenes években olyan […]

Részletek

id. Sztojkó Mihály (1934 – 2014) zenei tehetsége már ötéves korában kiderült, ezért tanítómestere – a későbbi sógora – a kottát is megismertette vele. Makóra 1948-ban költözött. A városban Kovács Mihály (Dudi) segédprímás segítette. Sztojkó Mihály komolyan vette a zenélést, ezért Dónáth Antal gimnáziumi zenetanárnál és Szegeden is tanult. Makó város legismertebb és legnépszerűbb zenésze […]

Részletek