Boleman Dénesné (1923-1997) Fülöp Mária ének-zene szakos tanár. Nagyapja Goltner Lajos, 1866–1926) zeneszerző, az első zeneiskolai képzést indította el Makón.

A Szegedi utcai iskolában 1958-ban megszervezte és elindította az ének-zenei tagozatot, majd tíz év múlva oroszlánrészt vállalt a Bartók Béla Zeneiskola létrehozásában. A makói filharmóniai koncertek megszervezésében is. A tanárnőnek köszönhetően a hetvenes években olyan kiválóságok adtak koncertet Makón, mint Kocsis Zoltán, Ránki Dezső, a Liszt Ferenc Kamarazenekar, a Bartók Vonósnégyes és a Kodály Vonósnégyes. Szülei nagyon korán meghaltak, hat évig élt intézetben, Kőszegen, ott végezte el a tanítóképzőt, és hamar eldöntötte, hogy muzsikus lesz. Sokat köszönhetett Istók Margit tanárnőnek, aki segítette abban, hogy megszerezhesse zongoratanári diplomáját.

A polgári iskola megszűnése után a Szegedi Utcai Általános Iskola néven folytatódik tovább az alapfokú oktatás. Boleman Dénesnézenetanár 1958-ban beindítja az első ének-zene tagozatot, melynek célja a zenei műveltség megalapozása, és a zene szeretetére nevelni az ifjúságot. Az ének-zenei tagozatosok heti négy-öt órában tanulnak éneket. Emellett hangszeres oktatást is választhattak, hiszen a Zenepedagógus Munkaközösség Zeneiskolájába, novemberre már 250 tanuló iratkozott be, akiknek oktatását 12 zenetanár végezte. Az iskola társadalmi összefogásból született meg, mert például az iskola meginduláséhoz szükséges zongorákat a makói tsz-ek és más intézmények, valamint vállalatok adták össze. Az iskolában öt szak működik, a zongora, hegedű, fa- és rézfúvós, tangóharmonika és zenei előképző szak. A makói zeneiskola lelkes szervezői és hívei most azért küzdenek, hogy az illetékes szervek hivatalosan is elismerjék az iskolát és ezzel régi vágya teljesüljön Makó város zenepártoló közönségének: állami zeneiskola létesüljön Makón.

Az állami zeneiskola megvalósítása Boleman Dénesnére várt. A hangszeres oktatás folyamatos, időközben, 1961-ben az intézmény felveszi Bartók Béla nevét. Az intézmény nagyon népszerű, egyre több diákot tanítanak, de a nyolcadikos tanulóknak nincs lehetőségük továbbképző osztályban folytatni a zenei tanulmányaikat oktatása, mivel nem zeneiskolai formában, hanem általános iskola keretek között működnek. Egy 1964-es írás veti fel a kérdést:

Hét éve annak immár, hogy az első ének-zene tagozatos osztály tanulói beiratkoztak a Bartók Béla általános iskolába. Azóta évről évre nőtt az énekkel és zenével barátkozó tanulók száma. Az iskolának sikerrel működő énekkara van és csaknem száztízen tanulnak hegedülni, zongorán és gordonkán játszani. De milyen áldozatok árán? Az öt zenetanár csak állandó túlórázással tud eleget tenni a rá váró oktatói és nevelői feladatoknak. Annak ellenére, hogy nem ideális körülmények között dolgoznak, valamennyien Szegedről járnak át — munkájukat lelkesen végzik. Zeneiskolai funkciója van tehát pillanatnyilag ennek az általános iskolának. …a kérdés: mi történik a jövőre végső nyolcadikosokkal? Hol tudják zenei műveltségüket tovább fejleszteni?

1968-ban kettévált az ének-zenei általános iskola és a hangszeroktatás, de az igazgatás közös maradt. Ekkortól a helyettesítőből állandó státuszra nevezik ki. Boleman Dénesné a zeneiskola igazgatóhelyettese lett. Tanítványait átadta Istók Margit zongoratanárnőnek, aki 90 éves koráig hűséges maradt az intézményhez.

Boleman Dénesné nevéhez fűződik a makói ének-zeneoktatás módszertanának kifejlesztése, és a kórusmozgalom elindítása.