Csepregi Imre, pápai kamarás és prelátus, szentszéki bíró – (Makó, 1876. augusztus 29. – Makó, 1954. február 14.)

Dr. Csepregi Imre 1931-ben került a Maros-menti városba. Férfi kora delén, ötvenöt évesen került vissza szülővárosába, mint kitűnően képzett, nagy tapasztalattal rendelkező plébános. Kettős cél vezérelte: egyrészt a makói katolikusság lelki üdvének munkálása, az egyházi élet elmélyítése, másrészt a város világi kultúrájának emelése.

Egyházi tevékenysége sokirányú volt. A közönyösségre hajló makóiakban meg kívánta erősíteni a vallásosságot, fel akarta rázni az emberekben a katolikus öntudatot, mindent megtett, hogy emelje erkölcsi felfogásukat. A lelki művelés terén fáradhatatlan volt. A katolikus körben színpadot építte­tett, hogy ott minden hét keddjén szabad művelődési előadásokat lehessen tartani. Az 1947 körüli időkre emlékezve, feledhetetlenek voltak a “Változó eszmék, örök igazságok” címmel tartott előadások. Olyan nagy lett a rendezvények iránti érdeklődés, hogy azokat meg kellett ismételni. A lebontott színház támlás székeit megvásárolva a katolikus kör színmű előadásoknak is helyet adott. Somlai Artúr alakítása, a cserkészet dramatizált ballada. előadásai, hangversenyek, vetítéssel kísért előadások, a dalárdák fellépései maradandó élményt jelentettek. A katolikus kör otthont adott a nők Mária kongregációjának, a Credo férfi egyesületnek, de a katolikus népszövetségnek, az iparos ifjaknak is.

Népszerűek voltak a tömegeket megmozgató Mátraverebély-Szentkút kegyhelyre különvonatokkal szervezett zarándoklatok, az 1936. évi makói “Katoli­kus Nap” és 1940-ban Mindszenty József hercegprimás részvételével megtartott “Marosmenti Mária Nap”.

Dr. Csepregi Imrében igen mélyen élt a szülőváros múltjának megbecsülése. Az az álma, hogy Rómában régészeti studiumokat végezzen, nem valósulhatott meg, de autodidaktaként a régészettel egy életre eljegyezte magát. 1934-ben indítványozta az egykori Csanádvármegyei Történeti és Régészeti Társulat újjáalakítását. Kezdeményezésére rendszeres régészeti feltárások indultak a megyében. Javaslatára a Csanádvármegyei Könyvtár című könyvsorozat régészeti témájú kötetekkel gazdagodott. Megírta a makói Havi Boldogasszony-kép történetét. Sikeresen restauráltatta a kopáncsi román stílusú templomot. 1942-ben kezdeményezte Makó monográfiájának megírását. Fő munkája a több ezer oldal terjedelmű makói krónikája, amely kiadatlanul kéziratban lappang.

(A közreadott önéletrajzának eredeti példányát a belvárosi római katolikus egyház irattára őrzi. A nehezen olvasható kéziratot rokonának, Nagy Vera középiskolai tanárnőnek az olvasatában, dr. Szilas József püspöki helynök szakmai segítségével jelentette meg a múzeum.)

Csepregi Imre emlékét két tábla is őrzi, az egyik a Hosszú u. 25.  számú házon elhelyezett és a Szent István Katolikus Templom homlokzatán látható márványtábla.