ezzel a kategorivála lehet megülömböztetni az értékeket a sima posztoktól.
A „Nagyatáder” elnevezés Móra Ferenctől származik, ő illette ezzel a névvel a Nagyatádi kocsikat, melyek létrejötte Makóhoz kötődik. 1923. május 15-én Nagyatádi Szabó István (1863–1924) földművelési miniszter városunkba látogatott, ekkor nevezték el a gazdák ezt a kocsikat A nagyatádi kocsi a kasos (körül-kasos), majd a bordás kocsi továbbfejlesztése volt, amelynek szekrényére a vásárhelyi Nagy Margit […]
A Kucses cég megalapítója Kucses Pál lakatos volt, aki műhelyét 1860-ban nyitotta. Fia, Kucses Károly (1861-1931) befejezve Makón tanulmányait, 1879-ben Budapesten és nagyobb külföldi városokban dolgozott. 1896-ban szülővárosában gépjavító műhelyt és mezőgazdasági gépkereskedést nyitott. A makói ipartestületnek alelnöke volt, melynek vezetésében és újjászervezésében elévülhetetlen érdemei voltak. Szakmáját tekintve mű- és géplakatos, valójában háztartási és mezőgazdasági […]
A mezővárosi parasztság számára az egyik legfontosabb iparos a kovács volt. A mezőgazdasági és közlekedési eszközök jelentős részét helybeli kovácsok és bognárok készítették, javították. Ez magyarázza, hogy számuk is jelentős volt mind a 19. században, mind a 20. század első felében. Céhüket is együtt alakították meg 1815-ben. Fő tevékenységük a kocsik készítése volt. A kocsit […]
A református Ó-temetőt 1759-ben nyitották meg, amelynek területe 10728 n. öl volt. A nép még a 20. században is török temetőnek nevezte. A hódoltság idején Makónak volt egy török kolóniája. Külön török temető húzódott a mecset körül a folyó közelében. Ekkor még a Maros folyó egyik ága a város keleti oldalának közelében húzódott. Az 1700-as […]
Olyan fal, ami úgy készül, hogy földbe ásott oszlopok közét vesszővel befonják, majd a fonott falat agyaggal kívül-belül betapasztják. Felületét gyakran be is meszelik. Olcsó, és igen elterjedt módszer volt évezredekig. A patics szó a tap gyökből van, melynek értelme: két felület szorosan érintkezik. „Tap|ad, tap|asz, tap|aszt, tap|éta, tap|adó, tap|ló, tap|s, stb. A tap fordítva […]
Az emlékművet 1935. szeptember 22-én a makói megyeház előtt állították fel, Návay Lajos (Földeák, 1870. szeptember 18. – Kiskunfélegyháza, 1919. április 29.) vértanú magyar politikus, országgyűlési képviselő, a képviselőháznak elnöke tiszteletére.. Csanád vármegye alispánja emlékezetére. A szobor azonban csak 1945-ig állhatott a vármegyeháza előtti téren. Ekkor lebontották. A rendszerváltás után Makó város képviselőtestülete által meghirdetett […]
A putrik padlás nélküli kis házikók voltak. A hosszgerenda egyszerre szelemen és mestergerenda. Az erre helyezett gerendák töltötték be a szarufák és a kisgerendák funkcióit. A ráborított nádréteget lekötözték, előbb csömpölyeges, majd finomabb polyvás sárral letapasztották. Makón a Honvéd városrészben még a 70-es évek elején is éltek ilyen kétosztatú épületekben. A teteje, náddal fedett, de […]
Makó egyik legszebb neobarokk stílusú épülete, a római katolikus fiúpolgári (Szent István tér 14–16.) tömeg- és térhatásában a város egyik legimpozánsabb iskolája. Az épület megvalósítása Kövecs Antal (1870–1940) nagyszentmiklósi születésű, Makón letelepedett építőmester nevéhez fűződik. Az épület homlokzat tengelyében elhelyezett manzárdtetővel és az oromfallal képes volt méltóságteljes ünnepélyességet teremteni. Ennek rendelte alá a tervező a két szárnyat […]
A kereszt, a keresztény ókor és középkor jámborságában és művészetében győzelmi jel, az üdvösség fája, amelyen Krisztus királlyá dicsőül, és mindig az Istenemberre emlékeztet. Mindazon szabadtéri kereszteket, vagy annak nevezett vallásos jelképeket, esetleg szoborcsoportokat, amelyeket nem az egyház liturgikus cselekményeinek színterén (templom, kápolna) emeltettek, út menti kereszteknek nevezünk. Általában nemcsak útszéleken, hanem nevezetes vagy hangsúlyos […]
Alföld egykor vízjárta táján nagy számban keletkeztek kunhalmok. Szakmailag elfogadható az a reális becslés, hogy számuk egykor elérhette akár a negyvenezret is. Ezek ez emberkéz alkotta tájelemek, „földpiramisok” elsősorban a régészek által vizsgált objektumok voltak. Halmaink – a kurgánok, kunhalmok – nem egyszerűen csak sírok. Az Alföld felbecsülhetetlen kultúrtörténeti kincsei, a puszták élő műemlékei. Olyan […]
Partner oldalak:
 |
 |
