A földeáki Návay Lajos (Földeák, 1870. szeptember 18. – Kiskunfélegyháza, 1919. április 29.) magyar politikus, országgyűlési képviselő, a képviselőháznak előbb másod-, majd első alelnöke, végül rövid ideig elnöke. Földeákon született 1870. szeptember 18-án katolikus családban. Édesapja Návay Lajos, földbirtokos, édesanyja Eötvös Ilona. A gimnázium alsó tagozatát, mint magántanuló végezte Szegeden, felső tagozatára pedig Budapesten járt. A budapesti egyetemen jogi tanulmányokat folytatott, fél évet a berlini, másik fél évet pedig a bonni egyetemen hallgatott. 1891-ben elnyerte az államtudományok doktora címet Budapesten. 1892 májusában Csanád vármegye tiszteletbeli aljegyzőjévé választották, ott 1895 októberétől tiszteletbeli főszolgabíróként működött. 1896 decemberében lett a megye főjegyzője, 1901 decemberében pedig alispánná nevezték ki. 1905-től 1918-ig volt országgyűlési képviselő. A képviselőház 1906. április 26-án választotta meg alelnöknek. Alelnöki munkájának fontos része volt a horvát obstrukció elleni fellépés. Mikor pártja 1910-ben beolvadt a Nemzeti Munkapártba, ő is e párt tagja lett. 1911 novemberében házelnöknek választották Berzeviczy Albert helyére. Az első világháború kitörése után kinevezték közélelmezési miniszteri biztosnak, amiről 1917-ben lemondott. A Magyarországi Tanácsköztársaság fennállása során, 1919. április 26-án a szerb és francia megszállás elől menekülő vörösök túszokat vittek magukkal Makó város polgárai közül. Egyidejűleg Szamuely Tibor büntető hadjáratként különvonattal utazott Makóra, hogy elégtételt vegyen az április 23-án meggyilkolt Vásárhelyi Kálmán népbiztosért. A földeáki direktórium Návayt is elhurcoltatta. Április 29-én gyilkolták meg a kiskunfélegyházi pályaudvaron unokabátyjával, Návay Ivánnal és Szentes városának főjegyzőjével és polgármester-helyettesével, Kiss Bélával együtt. Holttestét – a román megszállás miatt – csak 1919 szeptemberében tudták exhumálni Kiskunfélegyházán. Temetésükre Földeákon került sor, mindketten a családi sírboltban nyugszanak.

Szentgyörgyi István alkotta 1az emlékművet, amit a köztiszteletben álló alispán, Tarnay Ivor avatott fel 1935. szeptember 22-én. 1945 után Návay nevét kiejteni sem volt szabad, nemhogy megemlékezni róla, a szobrot ledöntötték. 2016. október 28-án felavatták az új Návay szobrot, Kövér László, az Országgyűlés elnökének részvételével. Nevét több oktatási intézmény is őrzi.