Nagy Gyula 1907. március 13-án született Makó Honvéd városrészében. Gyerekkorától kezdve szeretett rajzolni, a padlásra szökött mintázni. Látva rajzait, rábeszélték jelentkezzen a Képzőművészeti Főiskolára, ahova 1926-ban vették föl festő szakra. Föltűnt évfolyamtársainak, hogy milyen ügyesen mintáz, és javaslatukra átjelentkezett szobrász szakra. Bory Jenőt választotta mesterének. Több kiállításon is részt vett, és a folyóiratok is elismerően nyilatkoztak róla, a hivatalos kritika is elfogadta a művészt. A Bory-csoport meghatározó művésze lett. 1930 augusztusában az iskolát elvégezve, szülővárosába a polgári leányiskola épületében rendezett kiállítást, az esemény egyben Makó első szoborkiállítása is volt.1931-ben Hódmezővásárhelyen állított ki; ez meghozta számára az anyagi siker is. Hét szobrát vásárolták meg. Következő év decemberében a református polgári fiúiskola adott helyet gyűjteményes kiállításának. Pasztelleket, akvarelleket, krétarajzokat és szobrokat egyaránt megtekinthetett a közönség. Szegeden a Kass Szállóban megrendezett tárlata aratott nagy sikert. Kiállításainak jövedelméből Gárdonyban telket vásárolt. Az év nagyrészét Gárdonyban töltötte, visszavonultan élt. Ezután szinte kizárólag a kisplasztikát művelte, kedvenc foglalatossága a portrékészítés volt. Megélhetését a temetőszobrászat biztosította; a makói temetőkben 10 reliefjét állították föl, elkészítette Nikelszky Jenő síremlékét és a katolikus temető hősi emlékművét. A második világháború után oldódott elszigeteltsége, a művész visszatért Makóra. A József Attila Irodalmi és Művészeti Társaság 1947. október 25-én a városháza nagytermében képzőművészeti estet szervezett, ahol beszélhetett szobrászatáról. December 7-én képzőművészeti tárlatot rendeztek, ahol Ecsődi Ákos, Loós János és Torma Imre festményei mellett Nagy Gyula harminckét szobrát is megtekinthette a közönség. Sok csalódás érte, a háború alatt alkotásai jórészt elpusztultak. Petőfi Sándor műkő mellszobrát 1954-ben avatták a Petőfi parkban, melynek bronzba öntött másolatát 2002-ben állították fel. Puttó delfinnel című szökőkútja többszöri áthelyezés után 1982 óta a Hunyadi utcán áll. Legszebb alkotását, a Megriadt nő szobrát Gajdos Dezső 1988-ban bronzba öntette, és a város főterét ékesíti.