(Makó régi térképei, A makói hagyma, Makó néprajza, Makó története kezdetektől 1849-g, Makó története 1849-1920-ig, Makó története 1920-tól 1944-ig)

Dr. Tóth Ferenc, a legmakaibb makai, egykori múzeumigazgató, múzeumépítő több mint félszáz könyvet szerkesztett és részben írt, köztük a Makói Monográfia hat kötetét.

A monumentális munka, Tóth Ferenc: MAKÓ TÖRTÉNETE című 6 kötetes monográfiája. Többezer oldal, a kezdetektől. térképkötettel, mely eredeti, méretű és minőségű régi térképeket tartalmaz, nagy számban.
Egyedülálló helytörténeti-néprajzi munka.
Kötetek:

1.Makó régi térképei,

2.A makói hagyma,

3.Makó néprajza,

4.Makó története kezdetektől 1849-g,

5.Makó története 1849-1920-ig,

6.Makó története 1920-tól 1944-ig

A kötetek külön-külön is nagyon értékesek. Makó monográfiája volt a legnagyobb kihívása Dr. Tóth Ferenc szakmai életében. Egy életmű betetőzése, a kora ifjúságtól hangyaszorgalommal, soha nem lankadó lelkesedéssel, s a város iránti szeretettel gyűjtött adatok millióinak összefoglalása, leírása, „kiírása” lett a monográfia első — s a hazai történetírásban mind máig példátlan — kötete: Makó régi térképei (1992). Még inkább az lett a hagymáskötet. Makó nem létezik a hagyma nélkül, s a hagyma nincs meg Tóth Ferenc e munkája nélkül. S ezután jött még csak a néprajzi kötet is (2008). Szerkesztőségi munkát mondhatunk, hiszen a monográfia köteteinek nemcsak mint a sorozat főszerkesztője, de mint meghatározó fejezetek szerzője is jegyzi. A monográfia megírása 1992-ben kezdődött és 2008-ig tartottak. A városunk történetéről, néprajzáról szóló hat kötetes mű, a mai kutatók számára iránytű, alapmű, elsődleges forrás.