ezzel a kategorivála lehet megülömböztetni az értékeket a sima posztoktól.
Nagy Gyula 1907. március 13-án született Makó Honvéd városrészében. Gyerekkorától kezdve szeretett rajzolni, a padlásra szökött mintázni. Látva rajzait, rábeszélték jelentkezzen a Képzőművészeti Főiskolára, ahova 1926-ban vették föl festő szakra. Föltűnt évfolyamtársainak, hogy milyen ügyesen mintáz, és javaslatukra átjelentkezett szobrász szakra. Bory Jenőt választotta mesterének. Több kiállításon is részt vett, és a folyóiratok is elismerően […]
1952-óta jelennek meg a makói múzeum füzetei, melyek napjainkra a 120. kiadást is megérte. A kezdeti fellendülés után egy rövid időre visszaesés jellemezte a sorozat megjelenését, de Dr. Tóth Ferenc működése alatt 1969-ben sikerült neki föltámasztania a Makói Múzeum Füzetei sorozatát, Péter László 17 évvel korábbi kezdeményezését. Ennek a sorozatnak nagy érdeme, hogy a történelmet […]
(Makó régi térképei, A makói hagyma, Makó néprajza, Makó története kezdetektől 1849-g, Makó története 1849-1920-ig, Makó története 1920-tól 1944-ig) Dr. Tóth Ferenc, a legmakaibb makai, egykori múzeumigazgató, múzeumépítő több mint félszáz könyvet szerkesztett és részben írt, köztük a Makói Monográfia hat kötetét. A monumentális munka, Tóth Ferenc: MAKÓ TÖRTÉNETE című 6 kötetes monográfiája. Többezer oldal, […]
A huszadik század elismert könyvművésze, fotó-grafikusa, tipográfusa, reklámtervezője. 1904. december 4-én születette Makón, szülei lakatosnak szánták, de a hideg vassal nem tudott megbarátkozni. A Makói Újság, majd a Makói Friss Újság nyomdájában dolgozott. Ez utóbbi lapnál Sajtos Gyula volt a felelős szerkesztő. Az ifjú nyomdász munkájának elismerését jelentette, hogy rábízták a Hollósy Kornélia Színház plakátjainak […]
Lator László (1927-1923) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas magyar költő, műfordító, esszéista, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja. Lator László a háború viszontagságai elől, a családjával Makóra érkezik, Dr. Tóth Aladár főorvos és felesége Lator Franciska Deák utcai házába fogadja be őket. Makón kinyílik előtte a világ. Kitűnő tanárai voltak, és még éltek Juhász […]
Kubinyi Anna Kossuth-, Prima Primissima és Magyar Örökség díjas alkotó, magyar textilművész Makó város megbízásából 1988-89-ben készítette el a Maros-part című munkáját, mely korábban a régi Városháza dísztermének, később a Hagymaház egyik falának emblematikus ékessége lett, jelenleg a József Attila Városi Könyvtár emeleti kiállító terében tekinthető meg. A hatalmas méretű (520 x 210 cm) kép […]
1884. január 28-án született (a ma romániai) Nagylakon. Kolonics József volt a családi neve. Kerékgyártó kisiparos apját korán elveszítette, anyja tüdőbetegségben szenvedett. Neveltetéséről jórészt rokonai gondoskodtak. Középiskoláit Aradon, Makón és Nyíregyházán végezte. A jogot a kolozsvári egyetemen hallgatta. 1911-ben Marosvásárhelyen ügyvédi vizsgát tett és Nagylakon ügyvédi irodát nyitott. Itt került atyai barátságba Könyves Sámuel művelt, […]
Istók Margit (1901. Földeák – 1995. Makó) – a makói állami zeneiskola első tanárainak egyike. Édesapja dr. Istók Barnabás (1859-1954), Csanád vármegye tisztifőorvosa, édesanyja Török Ilona (1869-1927) Zongoraművésznek készült, de betegsége, előadói pályáját meghiúsította. Margit néni zenei tehetsége, a muzsikához való vonzalma annyira nyilvánvaló volt, hogy szülei Budapesten taníttatták Erkel Ferenc unokájánál – Erkel Ilonánál. […]
Hervay Gizella (Makó, 1934. október 10. – Budapest, 1982. július 2.) költő, író és műfordító. Hervay Gizella tekintélyes makói családban született, édesapja, Hervay Tamás (1900–1973) takarékpénztári igazgatóként, majd könyvelőként dolgozott. Édesanyja Sipos Lily Julianna (1914–2001). Hervay Gizellát nagyanyja nevelte Budapesten. Tizenkét éves korában anyja hívására a Szilágyságba, Romániába telepedett át. Középiskolai tanulmányait Zilahon végezte, 1952-ben […]
Gilitze István (Makó, 1785. július 4. – Makó, 1830. július 22) magyar parasztköltő, poétáskodó parasztember írt históriát az 1821-es árvízről. A család eredeti neve Gerlicze volt, a makói nyelvjárás formálta „Gilicévé”. A család anyagi helyzetét a históriaköltő nagyapja, id. Gerlicze István alapozta meg. Fia, Gerlicze Mátyás jómódú telkes jobbágy volt. Az 1781. évi urbárium tabellája […]
Partner oldalak:
 |
 |
