Saitos Gyula (1896. február 21. –1967. július 1.) újságíró, életrajzkutató. Szülei: Sajtos Mihály és Babiczky Aranka voltak. Makón született, iskoláit szülővárosában, majd Apatinban és Selmecbányán végezte. Újságírói pályáját a Selmecbányai Hírlap szerkesztőségénél kezdte. Az első világháborúban az orosz fronton szolgált. 1918-ban hazaköltözött Makóra, 1920-tól a Makói Friss Újság főszerkesztőjeként dolgozott. Szerkesztője volt a Színházi Újságnak, […]

Részletek

A néprajzi kutatás elmúlt 130 évében a pásztorkodás, az „ősfoglalkozások” iránti érdeklődés folyamatosnak mondható. Kutatóink az állattartás történeti-néprajzi vizsgálata mellett a Herman Ottó által felfedezett „pásztorművészet” stílusvizsgálatában az egyéniségkutatás módszereit is használva jutottak el a díszítőművészet pásztor egyéniségeinek bemutatásáig. A Dél-Alföldön, így Makó vonzáskörzetében a pásztorkultúra és juhtartás évszázadok óta él. A 20. század történelmi […]

Részletek

A földeáki Návay Lajos (Földeák, 1870. szeptember 18. – Kiskunfélegyháza, 1919. április 29.) magyar politikus, országgyűlési képviselő, a képviselőháznak előbb másod-, majd első alelnöke, végül rövid ideig elnöke. Földeákon született 1870. szeptember 18-án katolikus családban. Édesapja Návay Lajos, földbirtokos, édesanyja Eötvös Ilona. A gimnázium alsó tagozatát, mint magántanuló végezte Szegeden, felső tagozatára pedig Budapesten járt. […]

Részletek

A Návay család élete a törökök kiűzése óta szoros kapcsolatban állt Csanád vármegye történetével. Volt köztük Csanád vármegye tiszteletbeli aljegyzője, volt tiszteletbeli főszolgabíró, a megye főjegyzője, volt közöttük alispán is. A Návay család ma élő tagjai, akik ugyan már nem a régi birtokon élnek, a legnagyobb megbecsülésnek örvendenek. Különböző rendezvényeken meghívott díszvendégként rendszeresen részt vesznek […]

Részletek

Nagy Gyula 1907. március 13-án született Makó Honvéd városrészében. Gyerekkorától kezdve szeretett rajzolni, a padlásra szökött mintázni. Látva rajzait, rábeszélték jelentkezzen a Képzőművészeti Főiskolára, ahova 1926-ban vették föl festő szakra. Föltűnt évfolyamtársainak, hogy milyen ügyesen mintáz, és javaslatukra átjelentkezett szobrász szakra. Bory Jenőt választotta mesterének. Több kiállításon is részt vett, és a folyóiratok is elismerően […]

Részletek

1952-óta jelennek meg a makói múzeum füzetei, melyek napjainkra a 120. kiadást is megérte. A kezdeti fellendülés után egy rövid időre visszaesés jellemezte a sorozat megjelenését, de Dr. Tóth Ferenc működése alatt 1969-ben sikerült neki föltámasztania a Makói Múzeum Füzetei sorozatát, Péter László 17 évvel korábbi kezdeményezését. Ennek a sorozatnak nagy érdeme, hogy a történelmet […]

Részletek

(Makó régi térképei, A makói hagyma, Makó néprajza, Makó története kezdetektől 1849-g, Makó története 1849-1920-ig, Makó története 1920-tól 1944-ig) Dr. Tóth Ferenc, a legmakaibb makai, egykori múzeumigazgató, múzeumépítő több mint félszáz könyvet szerkesztett és részben írt, köztük a Makói Monográfia hat kötetét. A monumentális munka, Tóth Ferenc: MAKÓ TÖRTÉNETE című 6 kötetes monográfiája. Többezer oldal, […]

Részletek

A huszadik század elismert könyvművésze, fotó-grafikusa, tipográfusa, reklámtervezője. 1904. december 4-én születette Makón, szülei lakatosnak szánták, de a hideg vassal nem tudott megbarátkozni. A Makói Újság, majd a Makói Friss Újság nyomdájában dolgozott. Ez utóbbi lapnál Sajtos Gyula volt a felelős szerkesztő. Az ifjú nyomdász munkájának elismerését jelentette, hogy rábízták a Hollósy Kornélia Színház plakátjainak […]

Részletek

Lator László (1927-1923) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas magyar költő, műfordító, esszéista, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja. Lator László a háború viszontagságai elől, a családjával Makóra érkezik, Dr. Tóth Aladár főorvos és felesége Lator Franciska Deák utcai házába fogadja be őket. Makón kinyílik előtte a világ. Kitűnő tanárai voltak, és még éltek Juhász […]

Részletek

Kubinyi Anna Kossuth-, Prima Primissima és Magyar Örökség díjas alkotó, magyar textilművész Makó város megbízásából 1988-89-ben készítette el a Maros-part című munkáját, mely korábban a régi Városháza dísztermének, később a Hagymaház egyik falának emblematikus ékessége lett, jelenleg a József Attila Városi Könyvtár emeleti kiállító terében tekinthető meg. A hatalmas méretű (520 x 210 cm) kép […]

Részletek