Kulturális örökség
Torma lmre 1893. december 3-án született Makón kisparaszti családban. Tehetsége már korán, az elemi iskolában megmutatkozott. 1907-U1 szobafestőinas, majd 1910-tíil segéd Makón és Aradon. 1911-tő1 Budapesten dolgozott egy díszítő-festő vá11a1atná1, közben magánúton elvégezte a reálgimnáziumot. 1914-ben bevonult katonának, ahol megsebesül, kórházba kerül. A háború után Pesten beiratkozott az Iparművészeti Főiskola festő szakára, mestere Simay Imre […]
Tettamanti Béla (Bp., 1884. szept. 30. – Szeged, 1959. jún. 28.): pedagógus, egyetemi tanár, a neveléstudományok kandidátusa (1952). Budapesten kisiparos-család harmadik gyermekeként látta meg a napvilágot. Édesapja kosárkötő mester volt, mesterségének elismeréseképpen a Vakok Országos Intézete növendékeinek tanította mesterségét. A szülők harmadik gyermeküket már nem akarták tovább taníttatni, szerették volna, ha a családi üzletet viszi […]
Értelmiségi családban született, a családban heten voltak testvérek. Elemi és középiskoláit szülővárosában végezte, majd két évig Nádasladányon kertészgyakornok volt. 1900–1903 között a budapesti Kertészeti Tanintézetben tanult, műkertész diplomát szerzett. Egy évig sorkatonai szolgálatban vett részt, a debreceni 39. gyalogezredbe vonult be. 1904-től tanítóként dolgozott a nagybocskói és a lőcsei kertmunkás iskolákban. A következő évben kéthavi […]
Szilvásy Nándor, Munkácsy-díjas festő- és grafikusművész, a kortárs magyar képzőművészet emblematikus alkotója, Makó város híres szülöttje, 1927. november 13-án látta meg a napvilágot Szilvásy Nándor és Mazán Judit gyermekeként. A szülővárosból induló alkotó pályájának legfontosabb állomásai: 1947–1949 között az Iparművészeti Főiskola hallgatója volt. 1949–1952 között a Magyar Képzőművészeti Főiskola hallgatója volt. Tanárai voltak többek közt: Koffán Károly, Hincz Gyula, Barcsay Jenő, Ék Sándor és Miháltz […]
Szekeres István – grafikusművész, aki hosszú életében mindig hű maradt önmagához, hű maradt szülőföldjéhez, hű maradt feladatához, ahhoz az Isteni adományhoz, amit mi földi halandók festészetnek hívunk. És hű maradt az alkotáshoz, alkot mindennap, alkot, mert megtagadná önmagát, megtagadná saját létét, megtagadná azt a talemtumot, amivel megajándékozta őt a sors. Bogárzón született, 1927-12-23-án. Édesapja sikeres […]
Saitos Gyula (1896. február 21. –1967. július 1.) újságíró, életrajzkutató. Szülei: Sajtos Mihály és Babiczky Aranka voltak. Makón született, iskoláit szülővárosában, majd Apatinban és Selmecbányán végezte. Újságírói pályáját a Selmecbányai Hírlap szerkesztőségénél kezdte. Az első világháborúban az orosz fronton szolgált. 1918-ban hazaköltözött Makóra, 1920-tól a Makói Friss Újság főszerkesztőjeként dolgozott. Szerkesztője volt a Színházi Újságnak, […]
A néprajzi kutatás elmúlt 130 évében a pásztorkodás, az „ősfoglalkozások” iránti érdeklődés folyamatosnak mondható. Kutatóink az állattartás történeti-néprajzi vizsgálata mellett a Herman Ottó által felfedezett „pásztorművészet” stílusvizsgálatában az egyéniségkutatás módszereit is használva jutottak el a díszítőművészet pásztor egyéniségeinek bemutatásáig. A Dél-Alföldön, így Makó vonzáskörzetében a pásztorkultúra és juhtartás évszázadok óta él. A 20. század történelmi […]
A földeáki Návay Lajos (Földeák, 1870. szeptember 18. – Kiskunfélegyháza, 1919. április 29.) magyar politikus, országgyűlési képviselő, a képviselőháznak előbb másod-, majd első alelnöke, végül rövid ideig elnöke. Földeákon született 1870. szeptember 18-án katolikus családban. Édesapja Návay Lajos, földbirtokos, édesanyja Eötvös Ilona. A gimnázium alsó tagozatát, mint magántanuló végezte Szegeden, felső tagozatára pedig Budapesten járt. […]
A Návay család élete a törökök kiűzése óta szoros kapcsolatban állt Csanád vármegye történetével. Volt köztük Csanád vármegye tiszteletbeli aljegyzője, volt tiszteletbeli főszolgabíró, a megye főjegyzője, volt közöttük alispán is. A Návay család ma élő tagjai, akik ugyan már nem a régi birtokon élnek, a legnagyobb megbecsülésnek örvendenek. Különböző rendezvényeken meghívott díszvendégként rendszeresen részt vesznek […]
Nagy Gyula 1907. március 13-án született Makó Honvéd városrészében. Gyerekkorától kezdve szeretett rajzolni, a padlásra szökött mintázni. Látva rajzait, rábeszélték jelentkezzen a Képzőművészeti Főiskolára, ahova 1926-ban vették föl festő szakra. Föltűnt évfolyamtársainak, hogy milyen ügyesen mintáz, és javaslatukra átjelentkezett szobrász szakra. Bory Jenőt választotta mesterének. Több kiállításon is részt vett, és a folyóiratok is elismerően […]
Partner oldalak:
 |
 |
