Makó egyik legszebb neobarokk stílusú épülete, a római katolikus fiúpolgári (Szent István tér 14–16.) tömeg- és térhatásában a város egyik legimpozánsabb iskolája. Az épület megvalósítása Kövecs Antal (1870–1940) nagyszentmiklósi születésű, Makón letelepedett építőmester nevéhez fűződik. Az épület homlokzat tengelyében elhelyezett manzárdtetővel és az oromfallal képes volt méltóságteljes ünnepélyességet teremteni. Ennek rendelte alá a tervező a két szárnyat […]

Részletek

A kereszt, a keresztény ókor és középkor jámborságában és művészetében győzelmi jel, az üdvösség fája, amelyen Krisztus királlyá dicsőül, és mindig az Istenemberre emlékeztet. Mindazon szabadtéri kereszteket, vagy annak nevezett vallásos jelképeket, esetleg szoborcsoportokat, amelyeket nem az egyház liturgikus cselekményeinek színterén (templom, kápolna) emeltettek, út menti kereszteknek nevezünk. Általában nemcsak útszéleken, hanem nevezetes vagy hangsúlyos […]

Részletek

Alföld egykor vízjárta táján nagy számban keletkeztek kunhalmok. Szakmailag elfogadható az a reális becslés, hogy számuk egykor elérhette akár a negyvenezret is. Ezek ez emberkéz alkotta tájelemek, „földpiramisok” elsősorban a régészek által vizsgált objektumok voltak. Halmaink – a kurgánok, kunhalmok – nem egyszerűen csak sírok. Az Alföld felbecsülhetetlen kultúrtörténeti kincsei, a puszták élő műemlékei. Olyan […]

Részletek

A kotárka, mely a csöves kukorica tárolására alkalmas, szintén elterjedt volt térségünkben, a góréval szemben, mely nem volt jellemző ezen a vidéken. Az ácsmesterek keze munkáját dicsérik szerkezetük, melyeket tégla pillérekre helyeztek, amit gyakran színesre (zöldre, barnára) festettek. Az oldalát körbe lécekkel borították, így biztosítva a jó szellőzést. A kotárka alja és meghosszabbított tetőzetének körbe […]

Részletek

Az 1908-ban fél év alatt felépített nagypolgári sarki ingatlan, Makón a József Attila u. 10. szám alatt található, amelynek homlokzatát növényi ornamentika díszíti, ám ma már rendkívül elhanyagolt állapotban van. A megbízható Kövecs Antal építőmester nevéhez fűződik a zseniális terv elkészítésére. A tíz szobás L alakú házat, szecessziós díszítéssel álmodja meg, melyet azonnal elfogad a […]

Részletek

Az Espersit-ház a makói József Attila Múzeum irodalmi kiállítóhelye. Nevét Espersit Jánosról, a Nagyszentmiklóson született ügyvédről, politikusról, lapszerkesztőről kapta, aki az irodalmi élet és művészetek mecénása volt. Az Espersit-ház 1898-ban épült klasszicista stílusban; az irodalmi emlékmúzeum 1979. január 19-én nyitotta meg kapuit. Az Espersit-ház a polgárosodás szellemében eklektikus stílusban épült. Utcai frontja hatablakos, az oszlopfővel […]

Részletek

Makó első állami iskoláját 1880-ban alapította a város képviselő testülete polgári leányiskolának. Az intézmény 1930-ban felveszi Zrínyi Ilona nevét. A polgári iskola megszűnése után a Szegedi Utcai Általános Iskola néven folytatódik tovább az alapfokú oktatás. Boleman Dénesné zenetanár 1958-ban beindítja az első ének-zene tagozatot, melynek célja a zenei műveltség megalapozása, a zene szeretetére nevelni az […]

Részletek

A hambár, mint mezőgazdasági melléképület általánosan elterjedt volt a Dél -Alföldön, így Makón is. Elhelyezkedése a telken, mindig az udvar hosszában történt. Az ajtaja a lakóház középső helyiségével, a konyhával (korábban a pitvarral) szembe nézett, a közte elterülő részt udvarnak hívták. Téglapillérekre helyezték a talpgerendákat, erre fektették az un. keresztgerendákat, melyen feküdt a deszka padlózat. […]

Részletek