ezzel a kategorivála lehet megülömböztetni az értékeket a sima posztoktól.
A makói Forgatós Táncegyüttes 2009 tavaszán tűnt fel Makó város kulturális életének palettáján. Akkor még kamara csoport jelleggel, Doktor László szakmai irányítása mellett az 1848-49-es forradalom és szabadságharc eseményeinek állított emléket a Hagymaházban, a kiskunhalasi Halas Táncegyüttesművészeivel közösen. Az együttes 2010 óta egyesületi formában működik, és már nem kamara együttesként, hiszen taglétszáma 2021-ben – a […]
Általános festői igazságokat keres, a teljességet kívánja megragadni, így a metafizikus látásmód is hatással van rá. Munkáira a rendkívüli igényesség és műgond jellemző. Filozofikus mélységű, töprengő egyéniség, egész életét átszővi a visszatartottság. 1902. december 27-én a dunántúli Pusztaalmás-Naszályon másodszülött fiúként jött a világra, nyolcéves, amikor Budapestre költözik a család. 1921-ben érettségizett, 1925-ben tanári oklevelet szerzett […]
Kubinyi Anna Kossuth-, PrimaPrimissima és Magyar Örökség díjas alkotó, magyar textilművész Makón, pedagógus szülők gyermekeként született, 1949. február 10-én. Egy évvel később a család Szegedre költözött. A középiskolát a Tömörkény István Gimnáziumban végezte. 1970 és 1976 között a Magyar Iparművészeti Főiskola hallgatója, jelentősebb művészeti mesterei Plesnivy Károly és Szilvitzky Margit voltak. Eredetileg keramikus szeretett volna […]
A Maros folyó az évszázadok során, történelmileg is fontos szerepet játszott a város lakóinak életében. Az elmúlt évek fejlesztéseinek köszönhetően pedig a Maros-part egyre nagyobb jelentőségre tesz szert Makó idegenforgalmában, turisztikai vonzerejében. Az aktív kikapcsolódást kedvelők páratlan természeti környezetben tölthetik el tartalmasan a szabadidejüket. A Lombkorona-sétány valamint a Maros kalandpart attrakciói, illetve az Apátfalva irányába […]
A Makovecz-túra Makó belvárosában, szakképzett vezetővel kísért városismereti séta, mely a település történetének megismertetése mellett elsősorban a Makovecz Imre, Kossuth-díjas építész és tanítványai által tervezett épületek, közterek bemutatását szolgálja. A program gyalogosan, kerékpáron vagy lovaskocsival is végigjárható. Korosztálytól függetlenül, akár helyieknek is, de főként a városba látogató turisták számára ajánlott. A túra hiánypótló jellegű, hiszen […]
A város egyik legjelentősebb, évente megrendezésre kerülő háromnapos rendezvénysorozata, melyet 1991 óta rendeznek meg, szeptember második hétvégéjén. A rendezvény szervezője a Hagyma Terméktanács. Eredetileg a hagymafesztivál a hagyma ünneplése miatt jött létre, a szakmaiság kiemelésével és a hagyma felvirágoztatásának igényével, 1996-tól a szervezők erősítették a rendezvény fesztivál-kavalkád jellegét. A szakmai programokat az első napra tették, […]
Makó különleges, mediterrán hangulatú település, egy ékszerdoboz a Dél-Alföldön. Vonzerejét, sajátos báját a belvárosban található, különböző stílusjegyeket magukon viselő történeti épületek adják. A barokk, a klasszicizmus, a romantika, illetve a modernizmus sokszínű kavalkádja határozza meg a városképet, melynek szerves részét képezik az 1700-as évek közepe/vége óta létrehozott impozáns épületek. Nemcsak az épületek külleme, hanem azok […]
Az Arad és Makó között (a város keleti határában) folyó Száraz-ér a Körös-Tisza-Maros által határolt területek legmeghatározóbb vízfolyása, és a térség egyik legszebb természeti kincse. Nevét onnan kapta, hogy az 1840-es években teljesen kiszáradt, és burgonyát termesztettek a medrében. A kiszáradás veszélye a későbbiekben is többször fenyegette, de 2000-ben egy nagyszabású rehabilitációnak köszönhetően megmentették. Az […]
A Csanádi-puszták ún. elsődleges, ősi szikesek, a holocén bükkfázisának szikeseivel folytonos kapcsolatban állnak. A Montág-puszta a Csanádi-puszták középső tagja Makó-Rákostól északkeletre a tótkomlósi és a csanádalberti út között terül el. Nyugati oldalán helyezkedik el egy nagykiterjedésű időszakos mocsár, a Nagy[1]Zsombék. A mocsaras területeken virít a védett kisfészkű aszat, az ecsetpázsitosok aljában pedig a szintén védett […]
Korábban sziklafalakon, faodvakban és barlangokban költött. Ma már szinte kizárólag épületeken fészkel, ezért kötődik a településekhez. Makón az 1927-ben felépített Bérpalota párkánya alá szívesen fészkeket építettek és építenek folyamatosan ezek az egyre kevesebben lévő költöző madaraink. Ma ott 495-500 fecskefészek található, ezek jobbára az épület keleti és déli oldalán találhatók. Korábban 120-130 fészket levertek. Sajnos […]
Partner oldalak:
 |
 |
