Az 1908-ban fél év alatt felépített nagypolgári sarki ingatlan, Makón a József Attila u. 10. szám alatt található, amelynek homlokzatát növényi ornamentika díszíti, ám ma már rendkívül elhanyagolt állapotban van. A megbízható Kövecs Antal építőmester nevéhez fűződik a zseniális terv elkészítésére. A tíz szobás L alakú házat, szecessziós díszítéssel álmodja meg, melyet azonnal elfogad a család. Modern mindennel felszerelt ház készül, villanyvilágítással, cserépkályhákkal, fürdőszobával, kerti kiülővel. 92 évig szolgálta a családod, megnyugvást és biztos menedéket nyújtott a benne lakóknak: Dr. Istók Barnabás (1859-1954), Csanádvármegye tisztifőorvosa, felesége, Török Ilona Ida (1869-1927), ifj. dr. Istók Barnabás (1887-1979) orvos, hegedűművész 1924-ig él Magyarországon, Istók Zoltán (1896-1978) városi főmérnök, Istók Margit (1901-1995) zongoratanár, zongoraművész, Istók Irén (1903-1975) gyógyszerész.

A ház lakóinak ízlésvilága a berendezésen is megmutatkozott. Az asztalok, faliórák, szebbnél szebb csillárok, bélyeg-, éremgyűjtemények, 1595-ből és 1739-ből származó kódexek, s akkor még nem beszéltünk a többezres képeslapgyűjteményről, mely a nagy Magyar- I ország szinte teljes történelmét, építészetét, vallási és kulturális kincseit reprezentálta.

Istók Margit végrendeletében meghagyta: értékes ingatlanát az abban található összes értékkel a városra, egészen pontosan Makó Város Önkormányzatra hagyja. Cserébe annyit kért, hogy alakítsák át emlékházzá „Művészetek Házát” létesítsenek benne.

A Makó Város képviselő-testülete 2013-ban a benne lévő leltár szerinti 287 ingóságot (hímzett ágytakarókat, párnákat, étkészleteket, kézimunkákat, könyveket, lexikonokat) kezelésre, megőrzésre, feldolgozásra a makói József Attila Múzeumnak adta át. A zongorát, a pianínót és a kottákat már korábban átvitték a zeneiskolába. Az értékmentés megkezdődött, de a „Művészetek Háza” és maga az Istók-ház sorsa még várat magára.