Az Espersit-ház a makói József Attila Múzeum irodalmi kiállítóhelye. Nevét Espersit Jánosról, a Nagyszentmiklóson született ügyvédről, politikusról, lapszerkesztőről kapta, aki az irodalmi élet és művészetek mecénása volt. Az Espersit-ház 1898-ban épült klasszicista stílusban; az irodalmi emlékmúzeum 1979. január 19-én nyitotta meg kapuit. Az Espersit-ház a polgárosodás szellemében eklektikus stílusban épült. Utcai frontja hatablakos, az oszlopfővel ékesített függőleges lizénák három szakaszra osztják. A lábazat és a koronázópárkány által lezárt falrész vízszintes tagolóelemei az ablakpárkány és az osztópárkány. Az ablakkeretek egyszerűek, ellentétben a hangsúlyos és gazdagon díszített szemöldöktagozatokkal. A gerendás nagykaput timpanon koronázza. A főépület L alakú, egytraktusos; hozzá az udvar felől téglapilléres, beüvegezett folyosó csatlakozik. Az utcafrontra három szoba épült; ezek ügyvédi irodaként, úri szobaként és ebédlőként funkcionáltak Espersit ideje alatt. Az udvar felőli részre került a hálószoba, a konyha és a kamra. A középső épület repülőeresszel, a szoba–konyha–kamrás alsó házrész nyitott eresszel ellátott volt.  Espersit János tizenhét évig (1912 és 1929 között) bérelte az egész házat. A fölső épületrészben maga az ügyvéd lakott, a középsőben édesanyja, az alsóban gyermekei: János és Mária (becenevén Caca), de a vendégek is itt kaptak szállást. Espersit halála után a házat Csenei Kristófné Bíró Erzsébet örökölte. A ház Espersit János révén a város, sőt a vidék legnevezetesebb művészi központja volt. Több író, költő, festő vendégeskedett a függetlenségi, majd köztársaságpárti politikusnál, néhányan huzamosabb ideig itt is laktak. József Attila makói diákévei alatt került kapcsolatba Espersit Jánossal. 1923. január 10-én – azon a napon, amikor elhagyta a főgimnáziumot és magántanuló lett – költözött be a ház alsó lakásába. Nappal aludt, éjjelente tanult, olvasott, és verseket írt. Itt találkozott március 1-jén Espersit lányával, Cacával, aki hamar a fiatal költő új múzsája lett. Az Elköszönő szelíd szavak című költeménye szeretett városáról, Makóról szól; a benne említett “jó, idős komáim” Espersit baráti körét jelentette: Kesztner Zoltánt, Könyves Kolonics Józsefet, Diósszilágyi Sámuelt, Fried Ármint, Kiss Károlyt, és Saitos Gyulát. József Attila júniusig élvezte az ügyvéd vendégszeretetét; a várost tartósan csak ősszel hagyta el. Később még többször is visszatért az épületbe, 1928 nyarán két hetet töltött itt. Juhász Gyula versei közül ötven született Makón; ezek közül negyven az Espersit János vendégeként eltöltött napok emléke. Rudnay Gyula és növendékei 3 éven keresztül vendégeskedtek és alkottak a Maros-menti kisvárosban, Espersitnek köszönhetően. Az épületben működő kiállítóterem korabeli kéziratokkal, könyvekkel, fényképekkel, festményekkel és berendezési tárgyakkal fogadta a látogatókat, jelenleg felújításra vár.