Eperjessy Kálmán élete és munkássága

Eperjessy Kálmán 1893. február 11-én született Erzsébetvárosban. Apja a székely Eperjessy Ferenc Erzsébetvárosban állami elemi iskolai igazgató-tanító volt, édesanyja, az örmény katolikus Papp Rebeka erzsébetvárosi szőlész családból származott. Az elemi és a középiskola első négy osztályát még Erzsébetvárosban végezte, de ötödiktől nyolcadikig már a székelyudvarhelyi római katolikus főgimnáziumba járt, ahol 1911-ben érettségizett. 1911 és 1914 […]

Részletek

Elfeledett építőmester – Kövecs Antal

Kövecs Antal (1870–1940) nagyszentmiklósi születésű, Makón letelepedett építőmester e három iskola megalkotásával, korábban a Hollósy Kornéliáról elnevezett faszínház építésével városunkban maradandó értékű középületeket hozott létre. Tekintélyes magánházak sora is jelezte építőművészeti tehetségét. A Vásárhelyi utca 7. alatti két utca tengelyébe állított magánházának saroktornyával, az Erdei Ferenc tér 4. számú, gyógyszertárnak épült ház tetősüvegével vagy polgárházainak […]

Részletek

Diósszilágyi Sámuel főorvos, tüdő- és belgyógyász

Diósszilágyi Sámuel 1882. március 27-én született Makó környéki tanyán, elemi iskoláit is ott végezte. Szilágyi Sándor és Szabó Viktória voltak. Szülei Szilágyi Sándor és Szabó Viktória voltak. A makói gimnáziumban 1901-ben érettségizett, majd a budapesti orvosegyetemen szerezte oklevelét, 1906-ban. 1908-ban magánorvosként, majd kerületi orvosként dolgozott Makón. 1908. október 26-án, Budapesten feleségül vette Dybisevski Annát. Gyermekük, […]

Részletek

Csanád- és Torontál vármegyei „Ősgaléria” festményei

A makói múzeum törzsgyűjteményébe 24 történelmi portrét leltároztunk be, döntően a 80-as években (1967-ben 4 db, 1978-ban 3 db, 1982-ben 17 db műtárgy). E képek legnagyobb része korábban Csanád vármegye székházának közgyűlési termét díszítette. Az 1950-es évek elején az egykori Csanád vármegye székházából kerültek a múzeumba. 1950. március 15-én ugyanis megszűnt Csanád megye, és székházát […]

Részletek

Bíró Annamária a Népművészet mestere

Bíró Annamária 1951. július 24-én született Makón, itt végezte általános iskolai tanulmányait a Bartók Béla Általános Iskolában. Ebben az időszakban szeretett bele a rajzolásba. Az akkor Hézső Ferenc vezette alkotó körnek a tagjai is volt, majd Szegedre került a Tömörkény István Gimnázium kerámia szakán folytatta tanulmányait. Mesterei Kopasz Márta grafikus, Palotás Géza fazekas, Magos Gyula […]

Részletek

Berek Katalin, színművész tevékenysége

Berek Katalin színművész 1930. október 7-én született Berek József és Rauch Karolina gyermekeként, Makón. A gyermek a város árvaházában nőtt fel. 8 évesen már a Szegedi Nemzeti Színházban gyerekszínészként játszott. 15 évesen már tudta, hogy színésznő lesz. A Színház- és Filmművészeti Főiskola elvégzése után (1948-1952) a Nemzeti Színház tagja volt (1952-1970). 1970-74-ig a 25. Színház […]

Részletek

Batka István reumatológus főorvos

Dr. Batka István (Makó, 1896. március 23. – Makó, 1971. szeptember 22.) magyar orvos, reumatológus. Fia, Batka István (1927–1980) építész volt. Szülei, Batka István és Mágori Viktória voltak.1921-ben diplomázott a Pázmány Péter Tudományegyetemen. 1921-ben visszatért Makóra; iskolaorvosként, reumatológus orvosként, illetve főorvosként dolgozott. Kutatóorvosként pirokateint tartalmazó vöröshagyma-kivonatot állított elő, továbbá elévülhetetlen érdemeket szerzett a marosi iszap […]

Részletek

Balázs Dénes geográfus, utazó

Balázs Dénes Debrecenben született 1924-ben, édesanyja Mérész Piroska, édespaja id. Balázs Dénes, katonai szolgálatot teljesítő családfőt a mezőhegyesi ménesbirtokra helyezték, itt raktárkezelő lett. Az elemi iskolát itt fejezte be, majd polgári iskolába Tótkomlósra járt. Jó tanuló volt, ezért édesapjától egy fényképezőgépet kapott ajándékba. A fotózáshoz fűződő szeretet már itt kialakult. Kapcsolatba került a cserkészmozgalommal, a […]

Részletek

A makói Zuber család öröksége

A családi legendárium úgy tartja, hogy a szegedi nagy árvíz idején a Zuberek szép apja, Kőrösi Antal, egy mézeskalács tábla hátán menekült meg, melyhez egy teknőt kötött a legszükségesebb és a gyorsan menthető eszközökkel. Ezután telepedett le városunkban, és itt épített műhelyt, amit a később veje, Zuber Gyula vett át tőle. A család hagyatéka, amelynek […]

Részletek

Papós – Szilágyi asztalosműhely

A József Attila Múzeum szabadtéri, néprajzi kiállításának egyik egysége az asztalosműhely. A 19. század végén 20. század elején Makón többféle faipar virágzott. Voltak kocsikészítők, bognárok, közülük kerültek ki a híres talicskakészítők. Voltak kádárok, kotárkákat és sárkányos kapukat felállító ácsok, bútorfestő asztalosok, épületasztalosok. A mesterségeket a polgárosodó parasztság igényei lendítették fel. Az alapanyagot a Maroson úsztatták […]

Részletek