„Művészet mólója a Maroson” – így nevezte Banner Zoltán művészettörténész az 1991-ben újjászerveződött Makói Művésztelepet egy katalógus előszavában.
Itt találkoztak először egymással a határon túlról, Erdélyből, Felvidékről, Kárpátaljáról, Vajdaságból jött képzőművészek, szövődtek barátságok az itt élő művészetkedvelő makóiakkal. A telep kitalálója és szellemi vezére Jámborné Balog Tünde képzőművész és író, akit Gilinger Katalinnal együtt bízott meg az önkormányzat a művésztelep szervezésével. A megbízott művészek a három hét vendégség fejében két műalkotást hagytak a városnak, ami alapját képezhette egy majdani Kárpát-medencei galériának. Az itt töltött tizenhat év művészi fejlődésük szempontjából is fontos állomásnak bizonyult. Új témák, szín- és formavilág, a házi feladatnak becézett ajánlott, kerek évfordulókhoz kapcsolódó, aktuális történelmi témák: honfoglalás, az államalapítás, az Itt az idő 48-as sorozatok, majd a kereszténység ezer éve, az 1956-os forradalom ötvenéves évfordulója talán egy megújuló történelmi festészet útját jelölik ki.
A további témák is makói és irodalmi vonatkozásúak, mint Folyónk a Maros, Testvéreink a fák, Tűz te gyönyörű, megidézték József Attilát és Bartók Bélát. A millenniumi – Ezerszáz év a Kárpát-medencében-sorozat után megszülettek a következő sorozatok, melyek méltán reprezentálják a Kárpát-medence gazdag és sokszínű művészetét.
Az ide meghívott művészek nem pályakezdők, hanem otthon is elismert művészek voltak, akik számos különféle stílusirányzat képviselői, azonban közös bennük a szülőföldhöz való kötődés és a hagyományokhoz való hűség. A tizenhat év makói táborozás alatt kialakult egy városi mecenatúra, egymásra talált művész és közönség, nagyszámú érdeklődő töltötte meg a kiállítótermeket. A művésztelep rendezvényeivel beágyazódott Makó kulturális életébe.
1998-ban az eddig elkészült művek elnyerték a Magyar Művészeti Akadémia Aranya Oklevelét, 1999-ben pedig a telep megkapta Csongrád Megye Alkotói Díját. 2000 januárjától a mintegy százötven alkotásból hetven a Magyar Millennium Kormánybiztos Hivatalának támogatásával vándorkiállításként két éven át járta az országot. A Makói Művésztelep Ezerszáz év a Kárpát-medencében című albuma több mint száz művet mutatott be a sorozatból.
A Makói Művésztelep tagjai voltak: Antal Imre – Gyimesfelsőlok, Babinecz József – Ungvár, Balázs István – Rimaszombat, Benkő György – Beregszász, Berecz Margit – Ungvár, Bíró Gábor -Székelyudvarhely, Blecka József – Huszt, Bordy Margit – Kolozsvár, Czabuk Anna – Szováta, Fekete Miklós – Csíkszereda/Szeged, Földessy Péter – Munkács, Gyurkovics Hunor – Szabadka, Imets László – Csíkszereda, Imre Sándor – Beregszász, Jámborné Balog Tünde -Makó, Kádas Kata -Beregszász, Kákonyi Csilla – Marosvásárhely, Karsai Ildikó – Makó, Kiss Jenő – Makó, Kopócs Tibor – Révkomárom, Koszti István Miklós – Csíkszereda, Kovács Géza – Segesvár, Köllő Margit -Sepsiszentgyörgy, Kusztos Endre – Szováta, Márton Árpád – Csíkszereda, Matl Péter – Munkács, Micska Zoltán – Munkács, Miholcsa József – Marosvásárhely, Miklóssy Mária – Sepsiszentgyörgy, Molnár Dénes – Marosvásárhely, Nemes Fekete Edit – Szabadka, Orth István – Nagyszeben, Páll Lajos – Korond, Petrás Mária – Budapest, Plugor Sándor – Sepsiszentgyörgy, Porzsolt Borbála -Marosvásárhely, Sipos László – Felvinc, Székely Géza – Kolozsvár, Szemán Ferenc Öcsi – Ungvár, Szűcs László – Zselíz, Torok Sándor – Szabadka, Vékony Lajos – Szabadka, Veres Péter – Beregszász, Véső Ágoston – Nagybánya, Vigh István – New York, Vinczeffy László -Sepsiszentgyörgy, Zolcsák Sándor – Marosvásárhely.
