Kulturális örökség
Bozsogi Attila (1932–2023) életét a művészetek, főként a zene és az irodalom ölelte körbe. Édesanyja kuláklistára került, édesapját osztályidegennek minősítették. „A lakásunkban ott volt a zongora, amire kilencéves koromig rá sem néztem, tudomásul vettem, hogy létezik, de nem érdekelt” – írta Bozsogi Attila. Édesanyja azonban elvitte egy zenetanárhoz. Az ügyes fiú gyorsan megtanult zongorázni, miközben […]
Dr. Tóth Aladár magyar fül-orr-gégész főorvos 1903. február 10-én született Pécs városában. Apja Tóth József Kálmán biztosítótársasági titkár, anyja Girardi Erzsébet volt. Általános iskolai tanulmányait Kolozsvárott végezte, majd 1920-ban érettségizett. 1926-ban a Pázmány Péter Tudományegyetemen szerzett orvosi oklevelet. 1926-1927-ben az egyetem bonctani intézetében volt tanársegéd, 1927-1930 között a II. sz. Sebészeti Klinikán műtőnövendék, közben sebész […]
Sánta Sándor (1910–1983) egykori makói polgármester nemcsak a város közigazgatási múltjához kapcsolódó személyiség, hanem egy olyan amatőr festő, akinek festményei a XX. század közepének jellegzetes vidéki hangulatát, a Maros-parti táj szépségét, valamint a makói polgári miliőt örökítik meg. Munkásságát amatőr, de igényes festőként tartjuk számon: képein érzékeny színhasználat, kiegyensúlyozott kompozíció és erőteljes lokálpatriotizmus fedezhető fel. […]
„Művészet mólója a Maroson” – így nevezte Banner Zoltán művészettörténész az 1991-ben újjászerveződött Makói Művésztelepet egy katalógus előszavában. Itt találkoztak először egymással a határon túlról, Erdélyből, Felvidékről, Kárpátaljáról, Vajdaságból jött képzőművészek, szövődtek barátságok az itt élő művészetkedvelő makóiakkal. A telep kitalálója és szellemi vezére Jámborné Balog Tünde képzőművész és író, akit Gilinger Katalinnal együtt bízott […]
A Rudnay-Művésztelep, itt a Maros partján 1925-ben kelt életre. Szellemi atyja, Espersit János, makói ügyvéd és művészetpártoló, aki nem hagyta az akkori fiatal festőnövendékeket magukra, hanem többedmagával otthont biztosítva, lehetőséget teremtett a fiatal alkotóknak a művészeti munkájuk gyakorlásához. Elismerést érdemel Rudnay Gyula a kiváló festőművész, aki a tanítványai és a művésztelep révén örökre elhelyezte Makó […]
Torma lmre 1893. december 3-án született Makón kisparaszti családban. Tehetsége már korán, az elemi iskolában megmutatkozott. 1907-U1 szobafestőinas, majd 1910-tíil segéd Makón és Aradon. 1911-tő1 Budapesten dolgozott egy díszítő-festő vá11a1atná1, közben magánúton elvégezte a reálgimnáziumot. 1914-ben bevonult katonának, ahol megsebesül, kórházba kerül. A háború után Pesten beiratkozott az Iparművészeti Főiskola festő szakára, mestere Simay Imre […]
Tettamanti Béla (Bp., 1884. szept. 30. – Szeged, 1959. jún. 28.): pedagógus, egyetemi tanár, a neveléstudományok kandidátusa (1952). Budapesten kisiparos-család harmadik gyermekeként látta meg a napvilágot. Édesapja kosárkötő mester volt, mesterségének elismeréseképpen a Vakok Országos Intézete növendékeinek tanította mesterségét. A szülők harmadik gyermeküket már nem akarták tovább taníttatni, szerették volna, ha a családi üzletet viszi […]
Értelmiségi családban született, a családban heten voltak testvérek. Elemi és középiskoláit szülővárosában végezte, majd két évig Nádasladányon kertészgyakornok volt. 1900–1903 között a budapesti Kertészeti Tanintézetben tanult, műkertész diplomát szerzett. Egy évig sorkatonai szolgálatban vett részt, a debreceni 39. gyalogezredbe vonult be. 1904-től tanítóként dolgozott a nagybocskói és a lőcsei kertmunkás iskolákban. A következő évben kéthavi […]
Szilvásy Nándor, Munkácsy-díjas festő- és grafikusművész, a kortárs magyar képzőművészet emblematikus alkotója, Makó város híres szülöttje, 1927. november 13-án látta meg a napvilágot Szilvásy Nándor és Mazán Judit gyermekeként. A szülővárosból induló alkotó pályájának legfontosabb állomásai: 1947–1949 között az Iparművészeti Főiskola hallgatója volt. 1949–1952 között a Magyar Képzőművészeti Főiskola hallgatója volt. Tanárai voltak többek közt: Koffán Károly, Hincz Gyula, Barcsay Jenő, Ék Sándor és Miháltz […]
Szekeres István – grafikusművész, aki hosszú életében mindig hű maradt önmagához, hű maradt szülőföldjéhez, hű maradt feladatához, ahhoz az Isteni adományhoz, amit mi földi halandók festészetnek hívunk. És hű maradt az alkotáshoz, alkot mindennap, alkot, mert megtagadná önmagát, megtagadná saját létét, megtagadná azt a talemtumot, amivel megajándékozta őt a sors. Bogárzón született, 1927-12-23-án. Édesapja sikeres […]
Partner oldalak:
 |
 |
