Balázs Dénes geográfus, utazó

Balázs Dénes Debrecenben született 1924-ben, édesanyja Mérész Piroska, édespaja id. Balázs Dénes, katonai szolgálatot teljesítő családfőt a mezőhegyesi ménesbirtokra helyezték, itt raktárkezelő lett. Az elemi iskolát itt fejezte be, majd polgári iskolába Tótkomlósra járt. Jó tanuló volt, ezért édesapjától egy fényképezőgépet kapott ajándékba. A fotózáshoz fűződő szeretet már itt kialakult. Kapcsolatba került a cserkészmozgalommal, a […]

Részletek

A makói Zuber család öröksége

A családi legendárium úgy tartja, hogy a szegedi nagy árvíz idején a Zuberek szép apja, Kőrösi Antal, egy mézeskalács tábla hátán menekült meg, melyhez egy teknőt kötött a legszükségesebb és a gyorsan menthető eszközökkel. Ezután telepedett le városunkban, és itt épített műhelyt, amit a később veje, Zuber Gyula vett át tőle. A család hagyatéka, amelynek […]

Részletek

Papós – Szilágyi asztalosműhely

A József Attila Múzeum szabadtéri, néprajzi kiállításának egyik egysége az asztalosműhely. A 19. század végén 20. század elején Makón többféle faipar virágzott. Voltak kocsikészítők, bognárok, közülük kerültek ki a híres talicskakészítők. Voltak kádárok, kotárkákat és sárkányos kapukat felállító ácsok, bútorfestő asztalosok, épületasztalosok. A mesterségeket a polgárosodó parasztság igényei lendítették fel. Az alapanyagot a Maroson úsztatták […]

Részletek

Nagyatádi kocsi

A „Nagyatáder” elnevezés Móra Ferenctől származik, ő illette ezzel a névvel a Nagyatádi kocsikat, melyek létrejötte Makóhoz kötődik. 1923. május 15-én Nagyatádi Szabó István (1863–1924) földművelési miniszter városunkba látogatott, ekkor nevezték el a gazdák ezt a kocsikat A nagyatádi kocsi a kasos (körül-kasos), majd a bordás kocsi továbbfejlesztése volt, amelynek szekrényére a vásárhelyi Nagy Margit […]

Részletek

Kucses-testvérek Ipartelepe

A Kucses cég megalapítója Kucses Pál lakatos volt, aki műhelyét 1860-ban nyitotta. Fia, Kucses Károly (1861-1931) befejezve Makón tanulmányait, 1879-ben Budapesten és nagyobb külföldi városokban dolgozott. 1896-ban szülővárosában gépjavító műhelyt és mezőgazdasági gépkereskedést nyitott. A makói ipartestületnek alelnöke volt, melynek vezetésében és újjászervezésében elévülhetetlen érdemei voltak. Szakmáját tekintve mű- és géplakatos, valójában háztartási és mezőgazdasági […]

Részletek

Kocsikészítők

A mezővárosi parasztság számára az egyik legfontosabb iparos a kovács volt. A mezőgazdasági és közlekedési eszközök jelentős részét helybeli kovácsok és bognárok készítették, javították. Ez magyarázza, hogy számuk is jelentős volt mind a 19. században, mind a 20. század első felében. Céhüket is együtt alakították meg 1815-ben. Fő tevékenységük a kocsik készítése volt. A kocsit […]

Részletek

Református Ó-temető

A református Ó-temetőt 1759-ben nyitották meg, amelynek területe 10728 n. öl volt. A nép még a 20. században is török temetőnek nevezte. A hódoltság idején Makónak volt egy török kolóniája. Külön török temető húzódott a mecset körül a folyó közelében. Ekkor még a Maros folyó egyik ága a város keleti oldalának közelében húzódott. Az 1700-as […]

Részletek

Paticsfal

Olyan fal, ami úgy készül, hogy földbe ásott oszlopok közét vesszővel befonják, majd a fonott falat agyaggal kívül-belül betapasztják. Felületét gyakran be is meszelik. Olcsó, és igen elterjedt módszer volt évezredekig. A patics szó a tap gyökből van, melynek értelme: két felület szorosan érintkezik. „Tap|ad, tap|asz, tap|aszt, tap|éta, tap|adó, tap|ló, tap|s, stb. A tap fordítva […]

Részletek

Návay Lajos emlékmű

Az emlékművet 1935. szeptember 22-én a makói megyeház előtt állították fel, Návay Lajos (Földeák, 1870. szeptember 18. – Kiskunfélegyháza, 1919. április 29.) vértanú magyar politikus, országgyűlési képviselő, a képviselőháznak elnöke tiszteletére..  Csanád vármegye alispánja emlékezetére. A szobor azonban csak 1945-ig állhatott a vármegyeháza előtti téren. Ekkor lebontották. A rendszerváltás után Makó város képviselőtestülete  által meghirdetett […]

Részletek

Makói putri

A putrik padlás nélküli kis házikók voltak. A hosszgerenda egyszerre szelemen és mestergerenda. Az erre helyezett gerendák töltötték be a szarufák és a kisgerendák funkcióit. A ráborított nádréteget lekötözték, előbb csömpölyeges, majd finomabb polyvás sárral letapasztották. Makón a Honvéd városrészben még a 70-es évek elején is éltek ilyen kétosztatú épületekben. A teteje, náddal fedett, de […]

Részletek