A területnek komoly kultúrtörténeti és természeti jelentősége van. A város déli határában található növények és állatok Makó természeti környezetének kiemelkedő értékei. A makói Maros-parti strand és környéke jellegzetes hullámtéri fűz-nyár ligeterdő, de elvétve keményfás-ligeterdő foltok is vannak. Ezek a fás társulások számos faj otthonául szolgálnak. A védett gerinctelen állatok közül tömegesen fordul elő itt a […]

Részletek

A Maros folyó a Keleti-Kárpátokban, a Gyergyói-havasokban, Marosfő közelében ered és Szegednél torkollik a Tiszába. Határfolyó, ún. „mozgó” államhatár Magyarország és Románia között, Makó déli határában húzódik végig. Vizében a hazai halfajok jelentős része előfordul. A homoki küllő, a magyar és a német bucó mellett gyakori a védett kőfúró csík és a selymes durbincs. A […]

Részletek

A Makó-landori erdő a Maros árterének értékes természeti kincse. Az itt előforduló növények és állatok sajátos arculatot adnak az ártéri erdőnek, jól elkülöníthető egységet alkotnak. Közülük nem egy kiemelkedő jelentőségű. A Makó-landori erdő közigazgatásilag Makóhoz és Marosleléhez tartozik. Az itt húzódó hullámtéri erdő típusa a keményfás, kisebb arányban puhafás ligeterdő. A terület élőhelyi kapcsolatot biztosít […]

Részletek

A Maros-parton található terület kivételes természeti jelentőségű, ugyanakkor komoly kultúrtörténeti szereppel is bír. A Makó közvetlen közelében található Csordajárást korábban legelőként hasznosították. Az állattartás csökkenésének következtében a legelő jelleg egyre inkább háttérbe szorult és kaszálóként hasznosult, amit szántók és gyümölcsültetvények váltottak fel. Az 1980-as évektől a makóiak kiskerteket létesítettek itt. Napjainkra a gyümölcsösök eltűntek az […]

Részletek

2010-ben Makón a Petőfi parkban a település lengyel testvérvárosaival – Jasłoval és Radomskoval – ápolt jó kapcsolatának tiszteletére ültetett barátságfa. A fa fajtája kerti korallberkenye. A makói barátságfa mellett egy táblán magyar és lengyel nyelven a következő szöveg olvasható: „Az évszázadokon átívelő lengyel-magyar barátság tiszteletére ültette ezt a fát Jasło, Radomsko és Makó önkormányzata 2010”. […]

Részletek

A fa a költő makói tartózkodásának „élő” emléke. A város legidősebb és legértékesebb fája egy kocsányos tölgy (Quercus robur), melyet 1810 körül ültettek. Nevét onnan kapta, hogy Juhász Gyula makói tartózkodása során szívesen pihent meg a hatalmas lombkoronájának árnyékában. Törzsének kerülete 4,63 méter, magassága 30-40 méter, koronája 25 méter átmérőjű. Az előtte lévő márványlapon ez […]

Részletek

Különös természeti értéke Makónak az itt élő fehér gólya populáció. A környék települései közül – valószínűleg – Makón van a legtöbb fészkelő pár, különösen sok gólyafészek található itt. A fehér gólya a vidék egyik legnagyobb testű madara, az ember közelében él. Értéküket emeli, hogy sorsukat a helyi lakosság nagy figyelemmel kíséri (hír, ha valami bajuk […]

Részletek

Az európai nyelesszeműlégy a kétszárnyúak rendjébe és a nyelesszemű légyfélék családjába tartozó faj. Családjának egyetlen európai képviselője, igazi kuriózum. Magyarországon védett faj. A Maros folyó partszegélye nyújt élőhelyet ennek a ritka és meglehetősen bizarr küllemű légyfajnak. 1996. októberében Paulovics Péter szegedi biológus a Tisza-Maros torkolatának közelében fedezte fel az addig nem publikált rovart. Az új […]

Részletek

A 2000-es év óta a város közterületein a babafaprogram keretében évente elültetésre kerül annyi díszfa, amennyi gyermek születik az adott évben. A program célja, hogy a kisgyermekes szülők és az újonnan született gyermekek kötődését a városhoz erősítse. A fákról való gondoskodás, az időről-időre történő látogatás, fejlődésük nyomon követése a fentieken túl megteremti a környezetért való […]

Részletek