Locsis Imre makói születésű festőművész alkotása a József Attila emléktábla, amelyet a költőről elnevezett utca elején 1984-ben helyezett el. Míg a hagyományos emléktáblákon szöveg is szokott lenni, Kocsis Imre itt kizárólag metaforikus képet alkalmazott.Abból indult ki, hogy József Attila számára Makó jelentette a Parnasszusra való elindulást. Ezt pedig a makói verseket magába foglaló első verseskötet fejezi ki. Juhász Gyula a kötet előszavában is ezt tartja fontosnak: „íme a költő, aki elindul magasba és mélybe”. A Kocsis Imre alkotta emléktábla a Szépség koldusa borítójának megmintázása. A borító Békeffy György szegedi festő kisgrafikájának, illetve Koroknay József szegedi nyomdász tipográfiájának egységére épül. A nyomdász büszkén írta: „József Attila rímei alá – nagy örömmel – én adtam az ólomlábat; az ő dolga, hogy bedörögjön vele a magyar irodalomba”. Kocsis Imre az egykori képzeletbeli, magasnyomású klisét nagyította föl, ebből képletesen a költő makói indulását jelképező emblémát alkotott. A klisé mindig tükörképet jelent, ettől el kellett térnie, mivel a szöveg visszafelé olvasása nehezítette volna a megértést. Mivel a tábla nem falra, hanem aszfaltba öntve lett elhelyezve, előbb meghökkenést váltott ki.