A református Ó-temetőt 1759-ben nyitották meg, amelynek területe 10728 n. öl volt. A nép még a 20. században is török temetőnek nevezte. A hódoltság idején Makónak volt egy török kolóniája. Külön török temető húzódott a mecset körül a folyó közelében. Ekkor még a Maros folyó egyik ága a város keleti oldalának közelében húzódott. Az 1700-as […]

Részletek

Olyan fal, ami úgy készül, hogy földbe ásott oszlopok közét vesszővel befonják, majd a fonott falat agyaggal kívül-belül betapasztják. Felületét gyakran be is meszelik. Olcsó, és igen elterjedt módszer volt évezredekig. A patics szó a tap gyökből van, melynek értelme: két felület szorosan érintkezik. „Tap|ad, tap|asz, tap|aszt, tap|éta, tap|adó, tap|ló, tap|s, stb. A tap fordítva […]

Részletek

Az emlékművet 1935. szeptember 22-én a makói megyeház előtt állították fel, Návay Lajos (Földeák, 1870. szeptember 18. – Kiskunfélegyháza, 1919. április 29.) vértanú magyar politikus, országgyűlési képviselő, a képviselőháznak elnöke tiszteletére..  Csanád vármegye alispánja emlékezetére. A szobor azonban csak 1945-ig állhatott a vármegyeháza előtti téren. Ekkor lebontották. A rendszerváltás után Makó város képviselőtestülete  által meghirdetett […]

Részletek

A putrik padlás nélküli kis házikók voltak. A hosszgerenda egyszerre szelemen és mestergerenda. Az erre helyezett gerendák töltötték be a szarufák és a kisgerendák funkcióit. A ráborított nádréteget lekötözték, előbb csömpölyeges, majd finomabb polyvás sárral letapasztották. Makón a Honvéd városrészben még a 70-es évek elején is éltek ilyen kétosztatú épületekben. A teteje, náddal fedett, de […]

Részletek

Makó egyik legszebb neobarokk stílusú épülete, a római katolikus fiúpolgári (Szent István tér 14–16.) tömeg- és térhatásában a város egyik legimpozánsabb iskolája. Az épület megvalósítása Kövecs Antal (1870–1940) nagyszentmiklósi születésű, Makón letelepedett építőmester nevéhez fűződik. Az épület homlokzat tengelyében elhelyezett manzárdtetővel és az oromfallal képes volt méltóságteljes ünnepélyességet teremteni. Ennek rendelte alá a tervező a két szárnyat […]

Részletek

A kereszt, a keresztény ókor és középkor jámborságában és művészetében győzelmi jel, az üdvösség fája, amelyen Krisztus királlyá dicsőül, és mindig az Istenemberre emlékeztet. Mindazon szabadtéri kereszteket, vagy annak nevezett vallásos jelképeket, esetleg szoborcsoportokat, amelyeket nem az egyház liturgikus cselekményeinek színterén (templom, kápolna) emeltettek, út menti kereszteknek nevezünk. Általában nemcsak útszéleken, hanem nevezetes vagy hangsúlyos […]

Részletek

Alföld egykor vízjárta táján nagy számban keletkeztek kunhalmok. Szakmailag elfogadható az a reális becslés, hogy számuk egykor elérhette akár a negyvenezret is. Ezek ez emberkéz alkotta tájelemek, „földpiramisok” elsősorban a régészek által vizsgált objektumok voltak. Halmaink – a kurgánok, kunhalmok – nem egyszerűen csak sírok. Az Alföld felbecsülhetetlen kultúrtörténeti kincsei, a puszták élő műemlékei. Olyan […]

Részletek

A kotárka, mely a csöves kukorica tárolására alkalmas, szintén elterjedt volt térségünkben, a góréval szemben, mely nem volt jellemző ezen a vidéken. Az ácsmesterek keze munkáját dicsérik szerkezetük, melyeket tégla pillérekre helyeztek, amit gyakran színesre (zöldre, barnára) festettek. Az oldalát körbe lécekkel borították, így biztosítva a jó szellőzést. A kotárka alja és meghosszabbított tetőzetének körbe […]

Részletek

Az 1908-ban fél év alatt felépített nagypolgári sarki ingatlan, Makón a József Attila u. 10. szám alatt található, amelynek homlokzatát növényi ornamentika díszíti, ám ma már rendkívül elhanyagolt állapotban van. A megbízható Kövecs Antal építőmester nevéhez fűződik a zseniális terv elkészítésére. A tíz szobás L alakú házat, szecessziós díszítéssel álmodja meg, melyet azonnal elfogad a […]

Részletek

Az Espersit-ház a makói József Attila Múzeum irodalmi kiállítóhelye. Nevét Espersit Jánosról, a Nagyszentmiklóson született ügyvédről, politikusról, lapszerkesztőről kapta, aki az irodalmi élet és művészetek mecénása volt. Az Espersit-ház 1898-ban épült klasszicista stílusban; az irodalmi emlékmúzeum 1979. január 19-én nyitotta meg kapuit. Az Espersit-ház a polgárosodás szellemében eklektikus stílusban épült. Utcai frontja hatablakos, az oszlopfővel […]

Részletek