Kulturális örökség
Homonnai Nándor fényképész 1904 és 1927 között működtette műtermét Makón, majd halála után fia és felesége folytatta mesterségét. 16616 db üvegnegatívját dr. Péter László gyűjtötte be 1951-ben a múzeum részére. Az állományban irodalomtörténeti (József Attila, Móra Ferenc, Juhász Gyula stb.), a helyi zsidóságra vonatkozó és a sajátos makói paraszt-polgári fejlődést reprezentáló, valamint várostörténeti fényképek találhatók. […]
Hadik Magda nemzetközileg elismert, minősített, országosan ismert művész, aki Makót tekintette szülővárosának. Számos kitüntetés birtokosa, Csurgó város díszpolgára, alkotásai a világ számos helyén megtalálhatók. 1914. május 31-én született Ópécskán, elemi és gimnáziumi tanulmányait Makón végezte. Osztályfőnöke dr. Galamb Ödön volt. Barátai bíztatására sikeresen felvételizett a Képzőművészeti Akadémiára, ahol 1953-ban diplomázott. A főiskolán mesterei voltak: Pátzai […]
A görögkatolikus temetőt 1777-ben nyitották a város keleti részén, egy kiemelkedő löszháton. Árokkal, sövénnyel vették körül. Ettől fogva idetemetkeztek a görögkatolikus hívek. A sírjelek többsége bizonyára fából készült. A tehetősebbek azonban kőből állítattak síremléket. Közéjük tartozott a nemes Szilvásy család. Szerencsés módon Szilvásy Mihály és családjának 1874-ből való síremléke máig megmaradt. A barokk korban kedvelt […]
Erdélyi Vazul 1794-ben született Makón szegény zsellércsaládban. Nagyváradon a premontrei gimnáziumban tanult, ott kapta az Árgyelán helyett az Erdélyi vezetéknevet. A tehetséges fiút papi pályára irányították. 1842-ben nevezték ki görögkatolikus püspöknek. Jelentős szerepe volt a román érseki tartomány és az erdélyi román egyházmegyék felállításában. Nagyváradon hunyt el 1862-ben. A talpas keresztet 1844- ben ajándékozta szülővárosa […]
Etsedi Miklós (Monospetri, 1854 körül – Makó, 1803. február 7.) református lelkész. 1783-ban hívták meg Makóra másodlelkésznek, ahol versírással is foglalkozott. Két kötetet jelentetett meg, amelyek már életében népszerűek voltak. Hosszú betegeskedés után halt meg. A makói reformátusok szeretett papjukat a templom fala mellett elkészített kriptába temették. Munkásságáról dr. Molnár János professzor megállapította, hogy Etsedi […]
1897 és 1903 között a makói József Attila Gimnázium diákja volt. 1908-ban szerzett jogi doktorátust Budapesten, később vármegyei tisztségviselőként dolgozott. 1919–1920 között az aradi, majd a szegedi ellenforradalmi kormányok sajtóügyeit irányította. 1922-ben a Keresztény Kisgazdapárt jelöltjeként került be a parlamentbe. Az Ébredő Magyarok Egyesületének egyik alapítója és vezetője, majd a Magyar Nemzeti Függetlenségi Párt egyik […]
Dessewffy Sándort 1890-ben szentelték püspökké, ezután látogatta meg városunkat. Ekkor hangzott el tőle: „Áldom a gondviselést, mely engem Makóra vezetett.” Szerette Makót. Szinte több időt töltött itt, mint székhelyén, Temesvárott. Ez alapján szárnyra kelt a hír, miszerint a püspökség új székhelyéül Makót jelöli ki. Kezdeményezte és 80 ezer koronával támogatta a makói gimnázium fölépítését. Tettéért […]
Dégi István (1935-1992) színész Makón született paraszti ősök gyermekeként. Iskolás évei alatt tagja volt a Szent István Királyi Cserkészcsapatnak. Focistának készült, a makói Vasas csapatában focizott. Egy amatőr együttesben már akkor is mondott verseket. Munkásként kezdte: volt traktoros, kovács, majd 1959-ben elvégezte a Színművészeti Főiskolát. A debreceni Csokonai Színházhoz szerződött, a Szent Johanna, a Kakukk […]
A Csanádvármegyei Könyvtár c. füzetsorozat kötetei 1926-tól 1947-ig jelentek meg. Míg a trianoni döntés következtében Makón a gazdasági-kereskedelmi élet szűkült, addig a szellemi életben felvirágzás következett be. Ennek példája a kiadványsorozat, amelyben olyanok publikálták tanulmányaikat, mint Bálint Alajos, Diósszilágyi Sámuel, Eperjessy Kálmán, Juhász Kálmán, Kecskeméti Ármin. A Csanádvármegyei Könyvtár sorozat a város gazdag és minőségi […]
Makó, Honvéd városrész Északi részén fekszik Cigánybécs, amely 1801-ben jött létre, amikor Újváros kijelölésével együtt a cigányoknak külön helyet szánt a városvezetés. Az utcák rendkívül szűkre szabottak, az összközművesítés megoldatlan, az épületek pedig még a Honvéd-telepnél is rosszabb helyzetben vannak. A legtöbb putri, rehabilitálásra alkalmatlan. A szociális és infrastrukturális hiányosságok igen szembetűnőek. Az Aradi utca, […]
Partner oldalak:
 |
 |
