Kulturális örökség
A Makói Ifjúsági Művésztelep 2001-ben kezdte meg működését. 2004- től Makó és Térsége Ifjúsági Művésztelep néven folytatja munkáját. Az országosan is egyedülálló, Makón működő ifjúsági művésztelepünk iránt egyre nagyobb az érdeklődés. A városban és térségében élő fiatal tehetségek fellegvárává vált. A résztvevők sajátos szakmai ismereteket a munkát irányító művésztanárok segítségével sajátíthatják el. A műalkotások minden […]
A török kiűzése után, 1699-ben az elnéptelenedett Makó rekolonizációjára a Magyar Királyi Kamara kiváltságlevelet adott ki, amelyben a hazatelepülő makóiakat négy évre felmentette minden adó és szolgálat alól. A kiváltságlevél hatására gyorsan benépesült Makó. A város újkori történetét innen datáljuk. Kiadásának az évfordulóján, május 7-én tartja a város a makói városnapot. […]
Az 1994-ben alapított Magán Zeneiskola kiemelten fontosnak tartja növendékeink művészeti csoportokban, zenekarokban való részvételét, így az iskolában megalapítása óta működik zenekar, mely mára közel 80 főből álló, sikeres, országosan és nemzetközileg elismert koncert fúvószenekarrá fejlődött. A zenekar alapító karnagya: Dr. Csikota József, a makói Magán Alapfokú Művészeti Iskola és Zeneművészeti Szakképző Iskola Makó igazgatója, a […]
A makói Magán Zeneiskola 1994-es alapításakor célul tűzte ki, hogy lehetővé tegye – szociális helyzettől függetlenül – hogy a Makón és térségében élő növendékek lehető legszélesebb köre minél több művészeti ágban, a legmagasabb szakmai színvonalon vehessen részt az alapfokú művészetoktatásban. Az intézmény tevékenysége által közel 25 éve több mint 1000 térségben élő gyermek számára biztosítja […]
Kocsis Imre Munkácsy-díjas festő- és grafikusművész, Makó városa díszpolgára, a Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt kitüntetettje. Makón született 1940. február 4-én, 2015. március 28-án hunyt el Budapesten. 1959-66 között a Magyar Képzőművészeti Főiskolán tanult, mesterei Kmetty János, Kádár György és Z. Gács György voltak. 1969-től tanított a Képzőművészeti Főiskolán (Magyar Képzőművészeti Egyetemen), 1991-től a Képgrafikai Tanszék […]
A mártírhalált halt tudós, neológ főrabbi Kecskeméten született 1874-ben. A rabbiképző elvégzése után bölcsészdiplomát szerzett. 1896-ban hívták meg a makói neológ zsidó közösség élére, melynek negyvennyolc éven át, a deportálásig szellemi vezetője volt. Rabbiként és tudósként is országos hírnevet szerzett, a szegedi egyetem magántanára volt. Híveivel együtt 1944. június 16-án deportálták, valószínűleg Auschwitzban ölték meg. […]
Karsai Ildikó grafikusművész több egyéni és csoportos kiállításon mutatta be alkotásait, amelyeket szakmai zsűrik jutalmaztak. Művésztelepek tagja, a Natura Művésztelep vezetője. Tagja Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének (MAOE). Az 1990-es évektől Makó város arculatának megjelentetésében is szerepet vállalt. Logókat, meghívókat stb. tervezett. 1999-től készíti Makó építészeti emlékeit bemutató grafikáit, amelyek méltóképpen ismertetik a város építészeti múltját, […]
Justh Gyula a századforduló jelentős szabadelvű politikusa, Makó és Csanád megye függetlenségi 48-as párti képviselője, 1905 és 1909 között a képviselőház elnöke. Politikusként a demokratikus szabadságjogok és az általános választójog elkötelezett híve. Ady egy bomlott korszak hősének, a második Bocskainak nevezte, kortársa, Beck Lajos pedig a következőket írta róla: Justh „az új idők nagy ébresztője, […]
Az I. világháborúban mintegy 8500 makói katona vett részt, és 1300-an haltak hősi halált. Már 1921-ben fölmerült a gondolat, hogy emlékművet állítsanak nekik. A költségeket a város, adakozások és jótékonysági rendezvények fedezték. A kiírt pályázatot Pásztor János nyerte meg. A szoborcsoportot a főtéren állították föl, és 1929. szeptember 29-én, Szent Mihálynak, a mennyei seregek vezérének […]
Az első világháborúban fémek hiánya miatt a templomok harangjait is feláldozták, és anyagukból fegyvereket készítettek. Makóról több harangot is elszállítottak. 1917. február 8-án a belvárosi református ótemplomban leszerelték a nagyharangot. Az elszállított harangok pótlása súlyos terhet jelentett az egyházközségnek, de már 1922-ben megkezdték a szükséges pénz összegyűjtését. Ebben nagy szerepe volt dr. Galamb Sándornak, az […]
Partner oldalak:
 |
 |
