Kulturális örökség
Makó város közigazgatási területéhez tartozó tanyavilágban – Makó-Bogárzóban – 1892, a kereszt állítása óta tartottak templombúcsúkat. A templom körzetéhez a virágzó időszakban közel kétezer katolikus tartozott. A tanyavilág elnéptelenedésével a búcsúk fénye is megkopott. A templom centenáriumának éve (2007) megfelelő alkalom volt arra, hogy a templombúcsúk idejére /Szent Antal-nap, június 13./ és a /Szent Őrangyalok […]
Bielek László (1744–1807) piarista paptanár. Bölcseletet, történelmet és matematikát tanított. Rektor, plébános és kiváló hitszónok. Szolgált Debrecenben, Kalocsán, Nagykárolyban, Veszprémben, a Margit-szigeten, Nyitrán, Szegeden. Számos munkája jelent meg nyomtatásban is. Különösen népszerűek voltak szentbeszédei. A Szent István királyról mondott beszéde Makón, a „püspöki templomban” hangzott el. További különlegessége, hogy 1795-ben Budán is megjelent. Első ilyen […]
Makó egykor jelentős számú, a lakosság 4–6 %-át kitevő neológ és ortodox zsidó lakossággal rendelkezett. Schweitzer Fábián (1778–1856), a zsidó közösség jegyzője, a hitközségi iskola igazgatója mondotta az első magyar nyelvű szónoklatot 1814-ben I. Ferenc király hadjáratról való szerencsés visszaérkezése alkalmából. A város és Magyarország kulturális életének meghatározó szereplői voltak pl. Makai Emil, Kecskeméti Ármin, […]
Galamb József 1881. február 3-án született Makón. Elemi iskoláit és a polgári első három osztályát szülővárosában végezte. Józsefet érdeklődése korán a műszaki pálya felé vonzotta. 1896-tól a szegedi Fa és Fémipari Szakiskolában tanult, majd 1901-ben Budapesten, a Magyar Királyi Állami Felső Ipariskolában fejezte be tanulmányait. Ezt egyéves önkéntes katonai szolgálat követte Polában, a hadiflottánál. A […]
Partner oldalak:
 |
 |
