ezzel a kategorivála lehet megülömböztetni az értékeket a sima posztoktól.
Makó egykori katolikus városrészén, Buják főutcáján, a Kálvária utcán álló gazdaház oromzata. A ház 1815-ben épült. Később átépítették, mai formáját 1975-ben nyerte el. Értékét Szűz Máriának az oromzat üvegezett, égszínkék fülkéjében álló nagyméretű, festett gipszszobra adja. Valószínűleg 19. századi munka, a szeplőtelen fogantatás tipikus megfogalmazása. Mária királynői méltóságában áll előttünk. Ártatlanságát jelző fehér ruhát visel, […]
Makó város kiemelt fontosságú református műemléke. Makó egykor legnépesebb felekezetének első temploma, a méltóságteljességet sugárzó ún. Ótemplom 1774-ben épült fel. A szervezőmunka Szikszai György prédikátor érdeme. 1828-ban az északi felét kibővítették, mert növekedett a református vallású lakosság száma. A torony – épült: 1787/88 – sarkai lekerekítettek, széleit pilaszterek tagolják. A toronysisakot téglából falazták. Belső karzatát […]
A makói gyógyiszap természetes gyógyszer. Az 1961 óta minősített gyógyiszap átmenet a szerves és szervetlen iszapfajták között. Fő tömegét szervetlen eredetű ásványi anyagok alkotják, szerves anyag tartalma 1-2 %. Nyersanyagmennyisége több mint a világhírű battagliai Fangóban, megfelel balneoterápiás felhasználásra. Kimutatták, hogy a marosi iszap radioaktivitása a hévízi és a kolopi iszap között van. Tartalmaz meghatározott […]
Az orszáAz országos hírű makói termálvíz 1988 óta minősül gyógyvíznek, alkáli hidrogénkarbonátos jellegű, enyhén sárgás színű 41 Celsius fokos hévíz. A termálvíz gyógyításra, többek között az izületi és gerinckopásos betegségek, lágyrészreumatizmus, idült izületi gyulladás, ideggyulladás, idegbénulás, sorvadt izmok kezelésére, gyógyítására kiválóan alkalmas. A Hagymatikumban jelenleg is alkalmazzák orvosi felügyelet mellett. […]
A patikaleltár a Magyar Nemzeti Levéltár Csongrád-Csanád Megyei Levéltára/Makói Levéltárában 1818/1817. XII. 2. c. számon található. Ebből az időszakból kevés ilyen anyag lelhető fel Magyarországon. Hagyatéki leltár, tehát ingó és ingatlan vagyonokat is tartalmazza. A patikus család életvitelére lehet következtetni az épületrészek, a berendezési tárgyak leltárba vétele alapján. A gyógyszerkincs különös értéket képvisel: sokféleségével és […]
A Dél-alföldi síkság szinte csábítja a kerékpározókat a nagyobb távolságok megtételére, a turisztikai desztinációk biztonságos és kényelmes megközelítésére. Makón a helyi közlekedés egyik sajátos formája a kerékpározás. Erre az igényre reagálva Makó Város Önkormányzata többkörös bővítéssel az egész várost átszövő kerékpárút-hálózatot épített ki. Így a város szinte minden pontjára és a környező településekre is el […]
A Makoládé bonbon ötletgazdájaként ezzel a termékkel sikerült megvalósítani régi álmomat, és egy olyan makói édességet megalkotni, amely a maga nemében és nevében egyedülálló a város életében. A Makoládé arculatának megtervezésében a Hagymatikum kupolájának és a vöröshagyma külső megjelenési formájának sziluettjét vettük figyelembe. Tervezője Oláh Eleonóra. A kézműves bonbon gyártója: Papp Róbert makói cukrász, aki […]
Az országban sehol sem sütnek olyan finom túróslepényt, mint Makón. Nálunk a kifejt tejet többévszázados gyakorlat szerint beoltják, és a tejfölös, vajas oltástúróból készül a lepény. Nem hiába jegyezte meg róla Kassai Vidor komikus színész, aki gyermekkorában a 19. század közepén élvezettel fogyasztotta szombat délutánonként a makói túrós[1]lepényt, hogy: „barnáspirosra sült hártya alatt csak úgy […]
Lippay János két fokhagymafaja ismert: „Eggyik őszi; másik ki-keleti, vagy nyári. Az őszit azért nevezik annak, hogy őszszel ültetik el. A másikat ki-keletkor.” Makón mindkettőt termesztik. Az őszi nagyobb méretű, de lazább húsú, nincs megfelelő aromája. Régen főleg szálas eladásra termesztették. Még ősszel, legkésőbb karácsonyig el kell adni, ugyanis hamar kipuhul, kifújja magát. Szezonja májustól […]
Már az 1854. évi országleírás szerint „a köznép Makón mindent talicskába rak, … még a vizes kantákat is a Marosnál abba rakják.” Déry Tibor Felelet című regényében azt írja Makóról, hogy „ott eleven ember úgy nem lép ki a házból, hogy magával ne vigye talicskáját, mert Makón a talicska az, mint pesti férfinek az aktatáska, […]
Partner oldalak:
 |
 |
