ezzel a kategorivála lehet megülömböztetni az értékeket a sima posztoktól.
Makó, Királyhegyesi utca 28. szám alatt található református imaházat 1929-ben építették. Az imaház, a város építészeti örökségeit számba vevő szakirodalomban nem szerepel, sőt a várost ábrázoló mostani térképek közül sincs rajta mindegyiken. Az imaház harang nélkül, betörött ablaküvegekkel, de viszonylag gondozottan árválkodik, mellette a paplak szintén. Az iskola szépen felújított épülete jelzi, hogy van élet […]
Makó mezővárosa a 18. század közepétől a csanádi püspök-földesurak joghatósága alá tartozott. Bár a püspökség székhelye Temesvárott volt, Makó uradalmi központként a püspökség gazdasági hátországának számított. A ma látható rezidenciát és kápolnát Köszeghy László püspök építtette 1826-ban. Egykor tizenegy holdas kert tartozott hozzá. Az épületegyüttes a vidék legszebb klasszicista, kuriális épülete. A kápolnát 1935-ben modernizálták. […]
A 19. században már élénk élet folyt a Makó körüli külső szállásokon a tanyák között. Az itt élő népesség vallási igényei kielégítésére 1892- ben egy ún. „resicai” öntöttvas „körösztöt” állítottak, majd Makó városa, a makói római katolikus plébánia és a helyi lakosság támogatásával templomot emeltek. 1907. szeptember 1-jén szentelték föl. A 7×12 méteres templomot később […]
Makó egykori zsidó közössége az Alföld legősibb és egyben legjelentősebb közössége volt. Ma már csupán az ortodox zsinagóga áll, amelyet 1895 körül építtettek romantikus stílusban. A 2002-ben felújított épületegyüttes az ország második legnagyobb ortodox zsinagógája. A mellette lévő épülettel – melyben többek között a téli imaterem volt – szoros egységet alkot. Jellegzetessége kétszintes női karzata, […]
Az organikus építészet talán legkiemelkedőbb képviselőjének 12 épülete található Makó városában, ami egyedülálló és sehol máshol nem található, s városunknak sajátos turisztikai vonzerőt jelent. Makovecz Imre (1935-2011) Kossuth-díjas magyar építész a Hagymaház rekonstrukciója kapcsán került kapcsolatba Makóval. A munkakapcsolat hosszú távú együttműködéssé alakult. Az építőművész irodája személyesen vagy munkatársai segítségével a Hagymaházon túl feladatot vállalt […]
Makó legősibb építészeti emlékét a város legmagasabb pontján, egy ősi kunhalmon, 1734 előtt Jankovich Pál prépost építette. Minden bizonnyal ez volt a város első téglaépülete. A kápolna megjelenésében egyszerű, minden hivalkodástól mentes, a népies barokk stílusjegyeit viseli. Az előtte lévő mészkőkeresztek 1869-ben készültek, az épület körüli stációkat a hívek adományaiból 1880-ban állították. A műemléképület különlegessége […]
A Szent István-plébániatemplom udvarán álló Immaculata-szobor (szeplőtelen fogantatás), a város első köztéri kőszobra, amely jelentős művelődéstörténeti és szakrális értékkel bír. A „kűkép” – ahogy azt az akkori makóiak nevezték –, eredetileg a város első római katolikus templomának bejárata előtt állt, valószínűleg 1760 és 1770 között készítették. A szobrot egy négyszögleges alapzaton álló oszlopon helyezték el. […]
Minden településnek megvan a sajátos arca. Makó egyedülálló a kakastaréjszerűen ismétlődő, háromszög alakú tereivel. A háromszög alaprajzú teresedések gyakoriak történelmi, organikusan fejlődött településrészeken, különösen az alföldi városokban, falvakban. Makón az Aradi utca, Megyeház utca, Széchenyi tér mentén található háromszög alaprajzú terek sajátsága a sorozatban, az ismétlődésben rejlik. Az Aradi utca felől érkezve négy kisebb teresedés […]
A görögkatolikusokat Stanislavich Miklós csanádi püspök telepítette be Makóra az 1740-es években. A közösség ezután igyekezett kialakítani saját intézményrendszerét. Ennek legfontosabb eleme a saját templom építése volt. Előbb egy vályogfalú, zsindelytetős imaházat létesítettek, majd 1778-ban Mária Terézia segítségével készült el a ma is álló szentegyház. Barokk stílusú, egytornyú épület. A mai toronysisak a 19. század […]
Az országzászló emlékeztet az I. világháborút lezáró igazságtalan békediktátumra, melyet Magyarország kénytelen volt aláírni. Makón a Turul Szövetség kezdeményezte országzászló felállítását 1933-ban. Az emlékművet Loós Károly tervezte, és 1942-ben készült el. A II. világháborút követően az emlékműről a kettőskeresztet és a turulmadarat eltávolították, majd 1947-ben lebontották. Az emlékművet az épített környezet által megkövetelt arányosított és […]
Partner oldalak:
 |
 |
