ezzel a kategorivála lehet megülömböztetni az értékeket a sima posztoktól.
Makón a földrajzi adottság miatt az étkezési vöröshagymát közvetlenül magról nem lehetett termeszteni. Az első évben a magról dughagymát, a másodikban a dughagymáról étkezési hagymát termelnek. A dughagyma termesztéséhez az őszi mélyszántást 12 col mélyen, négy lóval végezték, a földet tavasszal kézi fogassal és boronával elsimították. A hagymamagot eredetileg kapával rónára, az 1920-as évektől kézi […]
A bogárzói Dani juhászcsalád öt nemzedék óta foglalkozik juhtartással a 19. század első felétől. A család tejelő cigája fajtával foglalkozik, így azóta készül juhgomolya és juhtúró. A juhtartás tárgyait és pásztorviseleti darabokat több mint 50 éve gyűjti a család. A Dani család gyűjteménye és a juhtejből készült termékeik bejárták hazánk számos településeit, múzeumát, vásárát és […]
A hagymatermelők nemcsak a makói hagymafajtát, a termesztési módot, de a sajátos munkaeszközöket is kialakították. A mag kézi szórását először fából készített, majd kismesterek által gyártott vetőgépek váltották fel. Növényápoláshoz hagymakaparót, tolókapát (dikkelőt); szedéshez nyírfasöprűt, zsigaszelelőt, szedőrostát, hagymaásót; osztályozáshoz pedig tolós-, majd forgatós-rostát használtak. Általánosan alkalmazták a tövisboronát, a hengert, a szárhajtogatót és az irdolót. […]
Tóth Ferenc (1928. jan. 04. Makó – 2018. aug. 19. Makó): történész, etnográfus, múzeumigazgató, tanár. – Szülei Tóth Ferenc adótiszt és Elek Julianna háztartásbeli, felesége Bernátsky Sára építéstechnikus. A Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán magyar-történelem középiskolai tanári diplomát szerzett (1952), az egyetemen néprajzi kurzusokat is hallgatott Bálint Sándornál, ki nagy hatással volt rá. 1952-től 1964-ig alma […]
A mostaniA mostani épület helyén 1780-ban készült el Vertics József földmérő tervei alapján. Ezt az épületet felhasználva 1839-ben Giba Antal, a város jeles mérnöke a XVIII. századi épület felhasználásával, az alapfalak megerősítésével alakította ki az „új” megyeházat, a szimmetrikus szerkezetnek megfelelően az északi irányban tovább bővítve. A főhomlokzata 76 méter hosszú, középső részén hat zömök […]
Makó és a környező települések paraszti tárgyi anyagának (gazdálkodás eszközei, táplálkozás gyűjtemény, házi ipar, kismesterségek, szokás és játékanyag, textíliák, viseletek, hímzések, szőttesek, festett bútorok, kerámiák, szakrális anyag) közel tízezer darabos gyűjteménye. A műtárgyak a 18. század végétől a 20. század közepéig terjedő időszakból származnak, melyek főként a magyar (Makó, Apátfalva, Kiszombor, Hódmezővásárhely), román, szerb (Magyarcsanád) […]
Makó és a környező települések paraszti tárgyi anyagának (gazdálkodás eszközei, táplálkozás gyűjtemény, házi ipar, kismesterségek, szokás és játékanyag, textíliák, viseletek, hímzések, szőttesek, festett bútorok, kerámiák, szakrális anyag) közel tízezer darabos gyűjteménye. A műtárgyak a 18. század végétől a 20. század közepéig terjedő időszakból származnak, melyek főként a magyar (Makó, Apátfalva, Kiszombor, Hódmezővásárhely), román, szerb (Magyarcsanád) […]
A makói vöröshagyma íze erősen csípős és fűszeres. Alakja kerekded, fölül vállas, a helyi szóhasználat szerint leánycsöcsű, gyökérzete finom, nyaka behúzott, héjazata bronzvörös, húsa fehér és szilárd, íze erősen csípős, magas szárazanyag tartalmú, jól eltartható, közepesen korai érésű. Piacra tavasszal zöldhagymaként, később csomózott, nyár elején vágott, nyár végétől téli eltartásra kerül forgalomba. Szirbik Miklós prédikátor […]
Partner oldalak:
 |
 |
