Makói termálvíz

Az orszáAz országos hírű makói termálvíz 1988 óta minősül gyógyvíznek, alkáli hidrogénkarbonátos jellegű, enyhén sárgás színű 41 Celsius fokos hévíz. A termálvíz gyógyításra, többek között az izületi és gerinckopásos betegségek, lágyrészreumatizmus, idült izületi gyulladás, ideggyulladás, idegbénulás, sorvadt izmok kezelésére, gyógyítására kiválóan alkalmas. A Hagymatikumban jelenleg is alkalmazzák orvosi felügyelet mellett. […]

Részletek

Makó első patikájának a leltára az 1817. évből

A patikaleltár a Magyar Nemzeti Levéltár Csongrád-Csanád Megyei Levéltára/Makói Levéltárában 1818/1817. XII. 2. c. számon található. Ebből az időszakból kevés ilyen anyag lelhető fel Magyarországon. Hagyatéki leltár, tehát ingó és ingatlan vagyonokat is tartalmazza. A patikus család életvitelére lehet következtetni az épületrészek, a berendezési tárgyak leltárba vétele alapján. A gyógyszerkincs különös értéket képvisel: sokféleségével és […]

Részletek

Kerékpárral biztonságosan és egészségesen Makón

A Dél-alföldi síkság szinte csábítja a kerékpározókat a nagyobb távolságok megtételére, a turisztikai desztinációk biztonságos és kényelmes megközelítésére. Makón a helyi közlekedés egyik sajátos formája a kerékpározás. Erre az igényre reagálva Makó Város Önkormányzata többkörös bővítéssel az egész várost átszövő kerékpárút-hálózatot épített ki. Így a város szinte minden pontjára és a környező településekre is el […]

Részletek

Makoládé bonbon

A Makoládé bonbon ötletgazdájaként ezzel a termékkel sikerült megvalósítani régi álmomat, és egy olyan makói édességet megalkotni, amely a maga nemében és nevében egyedülálló a város életében. A Makoládé arculatának megtervezésében a Hagymatikum kupolájának és a vöröshagyma külső megjelenési formájának sziluettjét vettük figyelembe. Tervezője Oláh Eleonóra. A kézműves bonbon gyártója: Papp Róbert makói cukrász, aki […]

Részletek

Makói túróslepény

Az országban sehol sem sütnek olyan finom túróslepényt, mint Makón. Nálunk a kifejt tejet többévszázados gyakorlat szerint beoltják, és a tejfölös, vajas oltástúróból készül a lepény. Nem hiába jegyezte meg róla Kassai Vidor komikus színész, aki gyermekkorában a 19. század közepén élvezettel fogyasztotta szombat délutánonként a makói túrós[1]lepényt, hogy: „barnáspirosra sült hártya alatt csak úgy […]

Részletek

Makói tavaszi fokhagyma

Lippay János két fokhagymafaja ismert: „Eggyik őszi; másik ki-keleti, vagy nyári. Az őszit azért nevezik annak, hogy őszszel ültetik el. A másikat ki-keletkor.” Makón mindkettőt termesztik. Az őszi nagyobb méretű, de lazább húsú, nincs megfelelő aromája. Régen főleg szálas eladásra termesztették. Még ősszel, legkésőbb karácsonyig el kell adni, ugyanis hamar kipuhul, kifújja magát. Szezonja májustól […]

Részletek

Makói talicska

Már az 1854. évi országleírás szerint „a köznép Makón mindent talicskába rak, … még a vizes kantákat is a Marosnál abba rakják.” Déry Tibor Felelet című regényében azt írja Makóról, hogy „ott eleven ember úgy nem lép ki a házból, hogy magával ne vigye talicskáját, mert Makón a talicska az, mint pesti férfinek az aktatáska, […]

Részletek

Makói petrezselyem

A makói petrezselyem egyenes, sima felületű, tömött szövetű, fehér húsú, külső színe krémfehér, édeskés ízű. Kellemes illata és zamata, nagy termőképessége és elállósága miatt hazánk legjobb minőségű petrezselyme. Levelei középzöld színűek, lombozatát egy-két alkalommal levágták és kiszárítva hasznosították, kiváló aromás levesízesítő. Hossza 30 centiméter feletti, vállszélessége 3-5 centiméter. 1951-től államilag minősített fajta. A makói hagymakertészek […]

Részletek

Magasan szálló keringő – makói galambfajta

A fent megnevezett galambfajta országosan elismert. Kitenyésztése több évtizedes tudatos munka eredménye. Testfelépítése és testtartása: széles, domború mellből induló törzse, csaknem vízszintes. Feje: közepes nagyságú. A homlok a csőrtől egyenletesen szélesedő és meredeken domborodó. Csőre: aránylag rövid, tőben vastag, kissé lefelé irányuló. Nyaka: közepesnél hosszabb, függőleges tartású, hátrafelé enyhén ívelt. Szárnyak: hosszúak, szélesek. Az evezők […]

Részletek

Forgatós rosta

Az 1890-es években „hagymakrach” volt a környéken. Ebben az időben több makói hagymás ment a megélhetés kenyeréért más vidékre dolgozni. Így többek között néhányan Arad megyébe, Gurahoncra, Kavicsbányába. Itt láttak egy kavicsosztályozó gépet, amelynek alapján a következő évben Makón, már el is készült a dughagyma osztályozására szolgáló forgatós rosta a makói mesteremberek készítésében. A forgatós […]

Részletek