ezzel a kategorivála lehet megülömböztetni az értékeket a sima posztoktól.
A Csanádvármegyei Könyvtár c. füzetsorozat kötetei 1926-tól 1947-ig jelentek meg. Míg a trianoni döntés következtében Makón a gazdasági-kereskedelmi élet szűkült, addig a szellemi életben felvirágzás következett be. Ennek példája a kiadványsorozat, amelyben olyanok publikálták tanulmányaikat, mint Bálint Alajos, Diósszilágyi Sámuel, Eperjessy Kálmán, Juhász Kálmán, Kecskeméti Ármin. A Csanádvármegyei Könyvtár sorozat a város gazdag és minőségi […]
Makó, Honvéd városrész Északi részén fekszik Cigánybécs, amely 1801-ben jött létre, amikor Újváros kijelölésével együtt a cigányoknak külön helyet szánt a városvezetés. Az utcák rendkívül szűkre szabottak, az összközművesítés megoldatlan, az épületek pedig még a Honvéd-telepnél is rosszabb helyzetben vannak. A legtöbb putri, rehabilitálásra alkalmatlan. A szociális és infrastrukturális hiányosságok igen szembetűnőek. Az Aradi utca, […]
Makó város közigazgatási területéhez tartozó tanyavilágban – Makó-Bogárzóban – 1892, a kereszt állítása óta tartottak templombúcsúkat. A templom körzetéhez a virágzó időszakban közel kétezer katolikus tartozott. A tanyavilág elnéptelenedésével a búcsúk fénye is megkopott. A templom centenáriumának éve (2007) megfelelő alkalom volt arra, hogy a templombúcsúk idejére /Szent Antal-nap, június 13./ és a /Szent Őrangyalok […]
Bielek László (1744–1807) piarista paptanár. Bölcseletet, történelmet és matematikát tanított. Rektor, plébános és kiváló hitszónok. Szolgált Debrecenben, Kalocsán, Nagykárolyban, Veszprémben, a Margit-szigeten, Nyitrán, Szegeden. Számos munkája jelent meg nyomtatásban is. Különösen népszerűek voltak szentbeszédei. A Szent István királyról mondott beszéde Makón, a „püspöki templomban” hangzott el. További különlegessége, hogy 1795-ben Budán is megjelent. Első ilyen […]
Makó egykor jelentős számú, a lakosság 4–6 %-át kitevő neológ és ortodox zsidó lakossággal rendelkezett. Schweitzer Fábián (1778–1856), a zsidó közösség jegyzője, a hitközségi iskola igazgatója mondotta az első magyar nyelvű szónoklatot 1814-ben I. Ferenc király hadjáratról való szerencsés visszaérkezése alkalmából. A város és Magyarország kulturális életének meghatározó szereplői voltak pl. Makai Emil, Kecskeméti Ármin, […]
Városunk 46 méter magas 800 köbméteres víztornyát a Söpkéz Gusztáv tervei alapján 1964–66 között a Hídépítő Vállalat építette. 1968-ban a Csongrád megyei Víz- és Csatornamű Vállalat helyezte üzembe. 1988-ban díszkivilágítást kapott, ezt 2009-ben felújították. 2010-ben a lakossági szavazatok alapján kék színű díszkivilágítást kapott, ami több kilométer távolságból ad irányfényt az éjszaka hazatérőknek. A Makó Térségi […]
Szakáts Gábor Makón született jómódú gazdálkodók gyermekeként 1892. 03. 17-én. Már 9 évesen faszénnel fűtött gőzgépet konstruált. Gimnáziumi tanulmányai után a Királyi József Nádor Műegyetemen tanult tovább és ezzel párhuzamosan elvégezte a szegedi Magyar Királyi Állami Felsőipari Iskola gépészeti szakát. Az I. világháborúban tüzértisztként szolgált, 1915-ben mutatta be az első találmányát, a K 76 néven […]
Makó első, a Maroson átívelő közúti fahídját 1878-ban építették, mely kiváltotta a korábban itt közlekedő köteles kompot. A hidat az 1883-ban meginduló vonatközlekedés igényei szerint vegyes üzemmódúvá alakították. A fahíd acélszerkezetre való kiváltására csak 1925-ben került sor, melynek terveit az ártéren átívelő másik két önálló vasúti hídéval együtt dr. Kossalka János készítette el. A mederpillérek […]
A Makó-Térségi Víziközmű Kft. szakmai hagyomány tiszteletből és a kulturális örökség megóvása érdekében a Tinódi u. 8/a alatti központja parkjában működése közel 20 éve során folyamatos fejlesztéssel kútmúzeumot hozott létre. A 18 darabból álló gyűjtemény az elsősorban a talajvízből és a rétegvízből történő vízszerzés, vízkiemelés különböző technikai megoldásait és eszközeit mutatja be. A kútmúzeumot a […]
Hajnal Antal 1838. szeptember 1-én született Makón. Édesapja református tanító volt. Felsőfokú iskoláit a budai Műegyetemen végezte, diplomáját 1859-ben vehette kézbe. Európai tanulmányutat követően Békés vármegye alkalmazta, majd magánmérnökként földmérési- és vízrendezési munkák mérnöki terveit készítette el. 1873-tól a Közmunka és Közlekedésügyi Minisztériumban helyezkedett el, mint főmérnök. Folyószabályozási és a vasúti közlekedéssel kapcsolatos feladatai voltak. […]
Partner oldalak:
 |
 |
