Kulturális örökség
1897 és 1903 között a makói József Attila Gimnázium diákja volt. 1908-ban szerzett jogi doktorátust Budapesten, később vármegyei tisztségviselőként dolgozott. 1919–1920 között az aradi, majd a szegedi ellenforradalmi kormányok sajtóügyeit irányította. 1922-ben a Keresztény Kisgazdapárt jelöltjeként került be a parlamentbe. Az Ébredő Magyarok Egyesületének egyik alapítója és vezetője, majd a Magyar Nemzeti Függetlenségi Párt egyik […]
Dessewffy Sándort 1890-ben szentelték püspökké, ezután látogatta meg városunkat. Ekkor hangzott el tőle: „Áldom a gondviselést, mely engem Makóra vezetett.” Szerette Makót. Szinte több időt töltött itt, mint székhelyén, Temesvárott. Ez alapján szárnyra kelt a hír, miszerint a püspökség új székhelyéül Makót jelöli ki. Kezdeményezte és 80 ezer koronával támogatta a makói gimnázium fölépítését. Tettéért […]
Dégi István (1935-1992) színész Makón született paraszti ősök gyermekeként. Iskolás évei alatt tagja volt a Szent István Királyi Cserkészcsapatnak. Focistának készült, a makói Vasas csapatában focizott. Egy amatőr együttesben már akkor is mondott verseket. Munkásként kezdte: volt traktoros, kovács, majd 1959-ben elvégezte a Színművészeti Főiskolát. A debreceni Csokonai Színházhoz szerződött, a Szent Johanna, a Kakukk […]
A Csanádvármegyei Könyvtár c. füzetsorozat kötetei 1926-tól 1947-ig jelentek meg. Míg a trianoni döntés következtében Makón a gazdasági-kereskedelmi élet szűkült, addig a szellemi életben felvirágzás következett be. Ennek példája a kiadványsorozat, amelyben olyanok publikálták tanulmányaikat, mint Bálint Alajos, Diósszilágyi Sámuel, Eperjessy Kálmán, Juhász Kálmán, Kecskeméti Ármin. A Csanádvármegyei Könyvtár sorozat a város gazdag és minőségi […]
Makó, Honvéd városrész Északi részén fekszik Cigánybécs, amely 1801-ben jött létre, amikor Újváros kijelölésével együtt a cigányoknak külön helyet szánt a városvezetés. Az utcák rendkívül szűkre szabottak, az összközművesítés megoldatlan, az épületek pedig még a Honvéd-telepnél is rosszabb helyzetben vannak. A legtöbb putri, rehabilitálásra alkalmatlan. A szociális és infrastrukturális hiányosságok igen szembetűnőek. Az Aradi utca, […]
Makó város közigazgatási területéhez tartozó tanyavilágban – Makó-Bogárzóban – 1892, a kereszt állítása óta tartottak templombúcsúkat. A templom körzetéhez a virágzó időszakban közel kétezer katolikus tartozott. A tanyavilág elnéptelenedésével a búcsúk fénye is megkopott. A templom centenáriumának éve (2007) megfelelő alkalom volt arra, hogy a templombúcsúk idejére /Szent Antal-nap, június 13./ és a /Szent Őrangyalok […]
Bielek László (1744–1807) piarista paptanár. Bölcseletet, történelmet és matematikát tanított. Rektor, plébános és kiváló hitszónok. Szolgált Debrecenben, Kalocsán, Nagykárolyban, Veszprémben, a Margit-szigeten, Nyitrán, Szegeden. Számos munkája jelent meg nyomtatásban is. Különösen népszerűek voltak szentbeszédei. A Szent István királyról mondott beszéde Makón, a „püspöki templomban” hangzott el. További különlegessége, hogy 1795-ben Budán is megjelent. Első ilyen […]
Makó egykor jelentős számú, a lakosság 4–6 %-át kitevő neológ és ortodox zsidó lakossággal rendelkezett. Schweitzer Fábián (1778–1856), a zsidó közösség jegyzője, a hitközségi iskola igazgatója mondotta az első magyar nyelvű szónoklatot 1814-ben I. Ferenc király hadjáratról való szerencsés visszaérkezése alkalmából. A város és Magyarország kulturális életének meghatározó szereplői voltak pl. Makai Emil, Kecskeméti Ármin, […]
Galamb József 1881. február 3-án született Makón. Elemi iskoláit és a polgári első három osztályát szülővárosában végezte. Józsefet érdeklődése korán a műszaki pálya felé vonzotta. 1896-tól a szegedi Fa és Fémipari Szakiskolában tanult, majd 1901-ben Budapesten, a Magyar Királyi Állami Felső Ipariskolában fejezte be tanulmányait. Ezt egyéves önkéntes katonai szolgálat követte Polában, a hadiflottánál. A […]
Partner oldalak:
 |
 |
