A mak\u00f3i lakoss\u00e1g cser\u00e9ped\u00e9ny ig\u00e9nyeit m\u00e1r a 18. sz\u00e1zad k\u00f6zep\u00e9t\u0151l a helyi fazekasok el\u00e9g\u00edtett\u00e9k ki. Eleinte f\u0151k\u00e9nt fekete ed\u00e9nyeket k\u00e9sz\u00edtettek, majd a 19. sz\u00e1zad k\u00f6zep\u00e9t\u0151l a m\u00e1zas ker\u00e1mia v\u00e1lt meghat\u00e1roz\u00f3v\u00e1. Mak\u00f3t a szakirodalom legink\u00e1bb kors\u00f3sk\u00f6zpontk\u00e9nt tartja sz\u00e1mon. A leggyakoribb ed\u00e9nyt\u00edpusok a folyad\u00e9kt\u00e1rol\u00f3 ed\u00e9nyek, a kors\u00f3k, kant\u00e1k \u00e9s butell\u00e1k voltak, v\u00e1ltozatos m\u00e1zzal \u00e9s sz\u00ednekkel. Az els\u0151 konkr\u00e9t adataink az 1770-es \u00e9vekb\u0151l sz\u00e1rmaznak, amikor a rovatos \u00f6ssze\u00edr\u00e1sokban m\u00e1r felt\u0171nnek a fazekasmesters\u00e9get \u0171z\u0151k. T\u00f6bb csal\u00e1d is hossz\u00fa id\u0151n kereszt\u00fcl m\u0171velte a fazekass\u00e1got, p\u00e9ld\u00e1ul a Bihari, Fazekas, H\u00e1l\u00f3, Kis \u00e9s Kulcs\u00e1r csal\u00e1dok, \u00e9s gyakran ap\u00e1r\u00f3l fi\u00fara sz\u00e1llt a mesters\u00e9g. Emellett a h\u00e1zass\u00e1gi kapcsolatok is er\u0151s\u00edtett\u00e9k a mesters\u00e9g \u00f6r\u00f6kl\u0151d\u00e9s\u00e9t, illetve a testv\u00e9ri kapcsolatok is kiemelked\u0151 szerepet kaptak. A 19. sz\u00e1zad m\u00e1sodik fel\u00e9ben \u00e9s a 20. sz\u00e1zad elej\u00e9n a v\u00e1s\u00e1rok, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a h\u00edres mak\u00f3i hagymapiac, fontos lehet\u0151s\u00e9get biztos\u00edtottak a mestereknek a port\u00e9k\u00e1ik \u00e9rt\u00e9kes\u00edt\u00e9s\u00e9re. Ez gazdas\u00e1gi jelent\u0151s\u00e9get adott a fazekass\u00e1gnak, \u00e9s hozz\u00e1j\u00e1rult ahhoz, hogy a mak\u00f3i ed\u00e9nyek sz\u00e9lesebb k\u00f6rben is ismertt\u00e9 v\u00e1ljanak. A 19. \u00e9s a 20. sz\u00e1zad fordul\u00f3j\u00e1n azonban a helyzet gy\u00f6keresen megv\u00e1ltozott. Az iparosod\u00e1s \u00e9s a gy\u00e1ri ed\u00e9nyek megjelen\u00e9se fokozatosan h\u00e1tt\u00e9rbe szor\u00edtotta a k\u00e9zm\u0171ves termel\u00e9st. A forr\u00e1sok j\u00f3l mutatj\u00e1k a hanyatl\u00e1st: egyre kevesebb fazekas nev\u00e9t tal\u00e1ljuk meg, \u00e9s a m\u0171helyek sz\u00e1ma is folyamatosan cs\u00f6kkent. A 20. sz\u00e1zadban t\u00f6bb k\u00eds\u00e9rlet is t\u00f6rt\u00e9nt a fazekass\u00e1g meg\u00faj\u00edt\u00e1s\u00e1ra. Mak\u00f3n is megjelent az ig\u00e9ny a polg\u00e1ri \u00edzl\u00e9snek megfelel\u0151 d\u00edszker\u00e1mi\u00e1k ir\u00e1nt. Ennek egyik jele volt Nagy Gyula szobr\u00e1szm\u0171v\u00e9sz \u00e9s V\u00e1ri J\u00f3zsef fazekas egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9se. Egy m\u00e1sik kezdem\u00e9nyez\u00e9s 1947-ben indult, amikor h\u00e1rom helyi alkot\u00f3 \u2013 Lo\u00f3s J\u00e1nos, Nagy Gyula \u00e9s Kamenyeczki Istv\u00e1n \u2013 l\u00e9trehozta a LONKA csoportot. C\u00e9ljuk a n\u00e9pi mot\u00edvumok \u00e9s a modern m\u0171v\u00e9szet \u00f6tv\u00f6z\u00e9se volt. K\u00fcl\u00f6nleges t\u00e1rgyakat k\u00e9sz\u00edtettek, p\u00e9ld\u00e1ul galamb alak\u00fa s\u00f3tart\u00f3kat vagy \u00e1llatfigur\u00e1s cs\u00e9sz\u00e9ket. B\u00e1r a k\u00eds\u00e9rlet \u00edg\u00e9retes volt, technikai neh\u00e9zs\u00e9gek miatt nem v\u00e1lt tart\u00f3ss\u00e1.<\/p>\n\n\n\n
A mak\u00f3i fazekass\u00e1g utols\u00f3 id\u0151szaka szorosan kapcsol\u00f3dik a sz\u00f6vetkezeti rendszerhez. 1951-ben a H\u00e1ziipari Sz\u00f6vetkezetben l\u00e9trej\u00f6tt egy k\u00fcl\u00f6n agyagipari r\u00e9szleg, amelynek vezet\u0151je Patatics J\u00f3zsef lett. Az orsz\u00e1g k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 r\u00e9szeir\u0151l is \u00e9rkeztek megrendel\u00e9sek, f\u0151k\u00e9nt vir\u00e1gcserepekre \u00e9s k\u00f6cs\u00f6g\u00f6kre. Id\u0151nk\u00e9nt pr\u00f3b\u00e1lkoztak d\u00edszed\u00e9nyek, v\u00e1z\u00e1k k\u00e9sz\u00edt\u00e9s\u00e9vel is. A fazekas r\u00e9szleget eredetileg h\u00e9t mester hozta l\u00e9tre, de 1969-re egyed\u00fcl Patatics maradt akt\u00edv. A sz\u00f6vetkezet c\u00e9lja nemcsak a termel\u00e9s volt, hanem a hagyom\u00e1nyok \u00e1pol\u00e1sa \u00e9s a helyi munkaer\u0151 foglalkoztat\u00e1sa is. A sz\u00f6vetkezet ut\u00e1n a mesters\u00e9g sorsa egyre ink\u00e1bb az egy\u00e9ni mesterek kez\u00e9be ker\u00fclt. K\u00f6z\u00fcl\u00fck kiemelkedik Gaudi M\u00e1rton, aki az utols\u00f3 mak\u00f3i fazekasnak tekinthet\u0151. A sz\u00f6vetkezetben kezdte p\u00e1ly\u00e1j\u00e1t, majd a nyolcvanas \u00e9vekt\u0151l saj\u00e1t m\u0171helyt m\u0171k\u00f6dtetett. F\u0151 term\u00e9kei k\u00f6cs\u00f6g\u00f6k, vir\u00e1gcserepek, csirkeitat\u00f3k \u00e9s d\u00edszed\u00e9nyek voltak. 1997-ben elnyerte a N\u00e9pi Iparm\u0171v\u00e9sz c\u00edmet, \u00e9s szakk\u00f6r\u00f6k, ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sok, bemutat\u00f3k r\u00e9v\u00e9n sokat tett a hagyom\u00e1ny fennmarad\u00e1s\u00e1\u00e9rt. Hal\u00e1l\u00e1val azonban a fazekass\u00e1g megsz\u0171nt Mak\u00f3n.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"
A mak\u00f3i lakoss\u00e1g cser\u00e9ped\u00e9ny ig\u00e9nyeit m\u00e1r a 18. sz\u00e1zad k\u00f6zep\u00e9t\u0151l a helyi fazekasok el\u00e9g\u00edtett\u00e9k ki. Eleinte f\u0151k\u00e9nt fekete ed\u00e9nyeket k\u00e9sz\u00edtettek, majd a 19. sz\u00e1zad k\u00f6zep\u00e9t\u0151l a m\u00e1zas ker\u00e1mia v\u00e1lt meghat\u00e1roz\u00f3v\u00e1. Mak\u00f3t a szakirodalom legink\u00e1bb kors\u00f3sk\u00f6zpontk\u00e9nt tartja sz\u00e1mon. A leggyakoribb ed\u00e9nyt\u00edpusok a folyad\u00e9kt\u00e1rol\u00f3 ed\u00e9nyek, a kors\u00f3k, kant\u00e1k \u00e9s butell\u00e1k voltak, v\u00e1ltozatos m\u00e1zzal \u00e9s sz\u00ednekkel. Az els\u0151 […]<\/p>\n