F\u00c1TYOL MIH\u00c1LY 1909. szeptember 19-\u00e9n sz\u00fcletett Mak\u00f3n. Magyar zen\u00e9sz, n\u00f3taszerz\u0151.<\/p>\n\n\n\n
1703-ig visszavezethet\u0151, nagy m\u00falt\u00fa cig\u00e1nyzen\u00e9sz csal\u00e1dban. Sz\u00fclei: F\u00e1tyol Mih\u00e1ly \u00e9s Arkus Ilona voltak. Iskol\u00e1it is itt v\u00e9gezte, hamar megtanult heged\u0171n j\u00e1tszani. Els\u0151 tan\u00edt\u00f3mestere Stanics Istv\u00e1n volt. El\u0151sz\u00f6r \u00e9desapja zenekar\u00e1ban mutatkozott be a hallgat\u00f3s\u00e1gnak, majd nagyb\u00e1tyja, F\u00e1tyol Jancsi zenekar\u00e1ba ker\u00fclt, ahol tercpr\u00edm\u00e1sk\u00e9nt muzsik\u00e1lt. 18 \u00e9ves kor\u00e1ban kiv\u00e1lt a zenekarb\u00f3l, \u00e9s Szegedre ment, ahol a munka mellett dr. Belle Ferenc konzervat\u00f3riumi tan\u00e1r, a Filharmonikus Zenekar koncertmester\u00e9nek \u00f3r\u00e1it l\u00e1togatta. A kor egyik legnagyobb pr\u00edm\u00e1sa, Pertis Pali megh\u00edvta zenekar\u00e1ba Budapestre, ahol a Vad\u00e1szk\u00fcrt mulat\u00f3ban (mai nev\u00e9n Interkontinent\u00e1l) muzsik\u00e1lt terc- \u00e9s seg\u00e9dpr\u00edm\u00e1sk\u00e9nt. A f\u0151v\u00e1rosban r\u00e1di\u00f3f\u00f6lv\u00e9teleket k\u00e9sz\u00edtett, a zenekar tagjak\u00e9nt korabeli magyar filmekben, p\u00e9ld\u00e1ul a Vir\u00e1gvas\u00e1rnapj\u00e1n c\u00edm\u0171 j\u00e1t\u00e9kfilmben szerepelhetett; egy\u00fctt dolgozhatott Luk\u00e1cs Istv\u00e1nnal, a h\u00edres cimbalomm\u0171v\u00e9sszel is. T\u00f6bb k\u00fclf\u00f6ldi turn\u00e9n is r\u00e9szt vett; zen\u00e9lhetett a Belga Kir\u00e1lyi Golfklubban is.<\/p>\n\n\n\n
Pertis Pali betegs\u00e9ge alatt \u2013 fiatal kora ellen\u00e9re \u2013 F\u00e1tyol Misi lett a pr\u00edm\u00e1s. A Vad\u00e1szk\u00fcrt \u00e9tteremben ekkor jelent meg Belgium akkori kir\u00e1lya, aki k\u00e9zfog\u00e1ssal gratul\u00e1lt a remek heged\u0171j\u00e1t\u00e9khoz, \u00e9s megh\u00edvta a zenekart Br\u00fcsszelbe. Pertis hal\u00e1la ut\u00e1n F\u00e1tyol Misi vezette a zenekart k\u00fclf\u00f6ld\u00f6n is. Br\u00fcsszelben n\u00e9gy\u00e9ves szerz\u0151d\u00e9st kaptak, de a zenekar csak k\u00e9t \u00e9vet tudott kit\u00f6lteni a m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa kit\u00f6r\u00e9se miatt. 1939-ben zenekara egy r\u00e9sz\u00e9vel hazaj\u00f6tt Magyarorsz\u00e1gra, 1945-ig R\u00e9vkom\u00e1romban muzsik\u00e1ltak a Centr\u00e1l K\u00e1v\u00e9h\u00e1zban. A v\u00e1rosban tan\u00edtv\u00e1nyai lettek, \u00e9s itt ismerkedett meg k\u00e9s\u0151bbi feles\u00e9g\u00e9vel, D\u00f6me Zsuzsann\u00e1val; h\u00e1zass\u00e1gukb\u00f3l h\u00e1rom gyermek sz\u00fcletett. A v\u00e1ros Csehszlov\u00e1ki\u00e1hoz csatol\u00e1sa ut\u00e1n visszat\u00e9rt sz\u00fcl\u0151v\u00e1ros\u00e1ba, Mak\u00f3ra, ahol hal\u00e1l\u00e1ig muzsik\u00e1lt.<\/p>\n\n\n\n
Mak\u00f3n ott folytatta, ahol t\u00edz \u00e9ve abbahagyta: visszat\u00e9rt nagyb\u00e1tyja zenekar\u00e1hoz, ami a Korona Sz\u00e1ll\u00f3ban sz\u00f3rakoztatta a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9get. F\u00e1tyol Jancsi k\u00e9s\u0151bb bek\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt Szegedre, \u00e9s \u00e1tadta a Koron\u00e1t \u00e9s vele egy\u00fctt zenekar\u00e1t az unoka\u00f6ccs\u00e9nek. Az 1950-es \u00e9vekben gyakran szerepelt zenekar\u00e1val a Pet\u0151fi R\u00e1di\u00f3 \u00e1ltal sug\u00e1rzott Vid\u00e9ki pr\u00edm\u00e1sok m\u0171sor\u00e1ban. A pitvarosi karnagy, Steiner B\u00e9la \u00e1ltal rendezett Szlov\u00e1k lakodalmas c\u00edm\u0171 j\u00e1t\u00e9k\u00e1hoz a zen\u00e9t F\u00e1tyol Misi zenekara szolg\u00e1ltatta. 1954-ben mutatt\u00e1k be az imm\u00e1ron \u00f6sszeszokott csapat leg\u00fajabb m\u0171v\u00e9t, a Batyub\u00e1lt, amelyet Muharay Elem\u00e9r, a Gy\u00f6ngy\u00f6sbokr\u00e9ta mozgalom atyj\u00e1nak j\u00f3volt\u00e1b\u00f3l Budapesten, az Magyar \u00c1llami N\u00e9pi Egy\u00fcttes sz\u00e9kh\u00e1z\u00e1ban is el\u0151adt\u00e1k. A produkci\u00f3t k\u00e9s\u0151bb a Hagymah\u00e1zban is sz\u00ednpadra vitt\u00e9k. A karnaggyal egy\u00fctt k\u00f6z\u00f6sen utaztak koncertk\u00f6r\u00fatra a Felvid\u00e9kre, ahol nagy sikerrel szerepeltek a csall\u00f3k\u00f6zi k\u00f3rusm\u0171vekkel, dalos-t\u00e1ncos n\u00e9pi j\u00e1t\u00e9kokkal.<\/p>\n\n\n\n
1956-ban a h\u00f3dmez\u0151v\u00e1s\u00e1rhelyi megyei n\u00e9pzenei tal\u00e1lkoz\u00f3r\u00f3l, 1957-ben a Mez\u0151k\u00f6vesden megrendezett SZ\u00d6VOSZ zenekarok orsz\u00e1gos verseny\u00e9r\u0151l hozt\u00e1k el az els\u0151 helyet. A sz\u00e1mos sikert l\u00e1tva az \u00c1llami N\u00e9pi Egy\u00fcttest\u0151l is kapott megh\u00edv\u00e1st, de a pr\u00edm\u00e1s nem v\u00e1llalta a felk\u00e9r\u00e9st, \u00e9s Mak\u00f3n maradt csal\u00e1dja k\u00f6r\u00e9ben. Zenekar\u00e1val megnyert\u00e9k a vid\u00e9ki pr\u00edm\u00e1sok zenekarainak verseny\u00e9t, fell\u00e9ptek a Nemzeti Sz\u00ednh\u00e1zban is. Zenekara volt az els\u0151 az orsz\u00e1gban, amely \u00f6tv\u00f6zte a cig\u00e1nyzenekarok \u00e9s a t\u00e1nczenekarok st\u00edlus\u00e1t. Sok \u00e1tiratot k\u00e9sz\u00edtett zenekara sz\u00e1m\u00e1ra, de n\u00f3taszerz\u0151k\u00e9nt is tev\u00e9kenykedett. Ekkora kialakult a h\u00edress\u00e9 v\u00e1lt F\u00e1tyol Misi-zenekar \u00e1lland\u00f3 \u00f6sszet\u00e9tele: F\u00e1tyol Misi pr\u00edm\u00e1s, ifj. R\u00e1cz G\u00e9za tercpr\u00edm\u00e1s, id. R\u00e1cz G\u00e9za br\u00e1cs\u00e1s, Kelecs\u00e9nyi J\u00f3zsef cimbalmos \u00e9s Puka J\u00e1nos b\u0151g\u0151s.<\/p>\n\n\n\n
1959-ben a Pet\u0151fi park szabadt\u00e9ri sz\u00ednpad\u00e1n rendezt\u00e9k meg F\u00e1tyol Misi \u00f6n\u00e1ll\u00f3 pr\u00edm\u00e1si (zenekarvezet\u0151i) tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9nek 30 \u00e9ves jubileum\u00e1t, az esten a zenekar kib\u0151v\u00fclt l\u00e9tsz\u00e1mban vett r\u00e9szt, \u00e9s budapesti \u00e9nekesek is emelt\u00e9k a rendezv\u00e9ny f\u00e9ny\u00e9t. Ek\u00f6zben napr\u00f3l napra, minden este muzsik\u00e1lt zenekar\u00e1ban \u2013 az akkora m\u00e1r \u00e1llamos\u00edtott, \u00e9s a Csongr\u00e1d-megyei Vend\u00e9gl\u00e1t\u00f3 V\u00e1llalat tulajdon\u00e1ba ker\u00fclt \u2013 Korona \u00e9tterm\u00e9ben; annak tataroz\u00e1sa idej\u00e9n k\u00e9t \u00e9vig a Vad\u00e1sz \u00e9tteremben j\u00e1tszottak. Egy \u00e9v megszak\u00edt\u00e1ssal 34 \u00e9vig muzsik\u00e1lt a patin\u00e1s sz\u00e1ll\u00f3 \u00e9p\u00fclet\u00e9ben.<\/p>\n\n\n\n
Dr. Batka Istv\u00e1n mak\u00f3i \u2013 akinek oroszl\u00e1nr\u00e9sze volt a marosi iszap gy\u00f3gyiszapp\u00e1 val\u00f3 nyilv\u00e1n\u00edttat\u00e1s\u00e1ban \u2013 n\u00f3ta- \u00e9s cs\u00e1rd\u00e1ssz\u00f6vegeit F\u00e1tyol Misinek adta, aki megzen\u00e9s\u00edtette azokat. Szab\u00f3 S\u00e1ndor magyarn\u00f3ta-\u00e9nekes \u00e9nekelte fel a dalokat magn\u00f3szalagra. 1960-ban egy\u00fctt j\u00e1tszottak a legelismertebb pr\u00edm\u00e1s, Lakatos S\u00e1ndor zenekar\u00e1val a Korona \u00e9tterm\u00e9ben. Az \u00f6tvenes \u00e9vek v\u00e9g\u00e9n a nagy h\u00edr\u0171, sok dics\u0151s\u00e9get szerzett cig\u00e1nyzenekar fokozatosan felbomlott, \u00e9s lassan \u00e1talakult t\u00e1nc- \u00e9s szalonzenekarr\u00e1. F\u00e1tyol Misi 1972-ben, 63 \u00e9ves kor\u00e1ban ment nyugd\u00edjba. Az akt\u00edv zen\u00e9l\u00e9ssel val\u00f3 szak\u00edt\u00e1s ut\u00e1n m\u00e9g h\u00e9tv\u00e9geken p\u00e1r \u00e9vig rendszeresen muzsik\u00e1lt. \u00c9let\u00e9nek utols\u00f3 h\u00e1rom \u00e9v\u00e9ben betegs\u00e9g\u00e9vel k\u00fcszk\u00f6d\u00f6tt. F\u00e1tyol Mih\u00e1ly Mak\u00f3n halt meg 1980. febru\u00e1r 2-\u00e1n.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"
F\u00c1TYOL MIH\u00c1LY 1909. szeptember 19-\u00e9n sz\u00fcletett Mak\u00f3n. Magyar zen\u00e9sz, n\u00f3taszerz\u0151. 1703-ig visszavezethet\u0151, nagy m\u00falt\u00fa cig\u00e1nyzen\u00e9sz csal\u00e1dban. Sz\u00fclei: F\u00e1tyol Mih\u00e1ly \u00e9s Arkus Ilona voltak. Iskol\u00e1it is itt v\u00e9gezte, hamar megtanult heged\u0171n j\u00e1tszani. Els\u0151 tan\u00edt\u00f3mestere Stanics Istv\u00e1n volt. El\u0151sz\u00f6r \u00e9desapja zenekar\u00e1ban mutatkozott be a hallgat\u00f3s\u00e1gnak, majd nagyb\u00e1tyja, F\u00e1tyol Jancsi zenekar\u00e1ba ker\u00fclt, ahol tercpr\u00edm\u00e1sk\u00e9nt muzsik\u00e1lt. 18 \u00e9ves kor\u00e1ban […]<\/p>\n