A k\u00e9r\u00e9szek, melyek csak n\u00e9h\u00e1ny \u00f3r\u00e1ig k\u00e9pesek rep\u00fclni, a r\u00f6vid n\u00e1szt\u00e1ncukkal \u00e9vsz\u00e1zadok \u00f3ta megbabon\u00e1zza a term\u00e9szet szerelmeseit nemcsak a Tisz\u00e1ban, de a mi szeretett Maros foly\u00f3nkon is. Minden \u00e9vben k\u00e9tszer megjelennek meg j\u00faniusban \u00e9s augusztusban. Atiszavir\u00e1g, jelen esetben marosvir\u00e1g (Palingenia longicauda) a legnagyobb eur\u00f3pai k\u00e9r\u00e9sz. A 2,5-4 centim\u00e9teres rovar farksert\u00e9ivel egy\u00fctt a 10-12 centi hossz\u00fas\u00e1got is el\u00e9rheti. A h\u00edmek az utols\u00f3 l\u00e1rvast\u00e1diumot k\u00f6vet\u0151en szubim\u00e1g\u00f3kk\u00e1 v\u00e1lnak, a partra rep\u00fclnek \u00e9s egy \u00fajabb vedl\u00e9s ut\u00e1n megkezdik n\u00e9h\u00e1ny \u00f3r\u00e1s im\u00e1g\u00f3 \u00e9let\u00fcket. A n\u0151st\u00e9nyek valamivel k\u00e9s\u0151bb jelennek meg, mint a h\u00edmek \u00e9s azonnal im\u00e1g\u00f3v\u00e1 alakulnak. Ezt k\u00f6vet\u0151en csak p\u00e1rjuk keres\u00e9s\u00e9vel t\u00f6r\u0151dnek, nem is t\u00e1pl\u00e1lkoznak. A v\u00edzfelsz\u00ednre rakj\u00e1k pet\u00e9iket (egy n\u0151st\u00e9ny 7-8000 db-ot), amelyek les\u00fcllyednek a fen\u00e9kre. A kikel\u0151 l\u00e1rv\u00e1k az aljzatba f\u00farj\u00e1k magukat, h\u00e1rom \u00e9vig itt fejl\u0151dnek \u00e9s az iszap szerves korhad\u00e9kaival t\u00e1pl\u00e1lkoznak. Az aljzaton t\u00f6rt\u00e9n\u0151 furk\u00e1l\u00e1sukkal \u00e9l\u0151helyet teremtenek m\u00e1s mederfen\u00e9ki \u00e9l\u0151l\u00e9nyek sz\u00e1m\u00e1ra is. N\u00f6veked\u00e9s\u00fck befejez\u00e9sek\u00e9nt a h\u00edmek utols\u00f3 l\u00e1rvast\u00e1diumukat k\u00f6vet\u0151en nehezebben rep\u00fcl\u0151 un. szubim\u00e1g\u00f3v\u00e1 v\u00e1lnak, melyek a partra rep\u00fclnek \u00e9s \u00fajabb vedl\u00e9s ut\u00e1n kezdik meg r\u00f6vid im\u00e1g\u00f3 \u00e9let\u00fcket. A n\u0151st\u00e9nyek l\u00e1rvab\u0151r\u00fcket levet\u00e9se ut\u00e1n egyb\u0151l im\u00e1g\u00f3v\u00e1 v\u00e1lnak \u00e9s ezt k\u00f6vet\u0151en utols\u00f3 \u00f3r\u00e1ikban csak a p\u00e1rkeres\u00e9ssel \u00e9s a peterak\u00e1ssal t\u00f6r\u0151dnek. A rajz\u00e1s rendk\u00edv\u00fcl l\u00e1tv\u00e1nyos. El\u0151rajz\u00e1ssal indul, amikor m\u00e9g csak p\u00e1r sz\u00e1z rovar jelenik meg a felsz\u00ednen. A f\u0151rajz\u00e1skor t\u00f6bb ezren, ak\u00e1r milli\u00f3nyian is lehetnek, majd v\u00e9g\u00fcl az ut\u00f3rajz\u00e1s \u00fajra kis l\u00e9tsz\u00e1m\u00fa. A rajz\u00e1s az esti \u00f3r\u00e1kban, legink\u00e1bb 18-21 \u00f3ra k\u00f6z\u00f6tt zajlik. Nem csak a faj fennmarad\u00e1sa szempontj\u00e1b\u00f3l nagy esem\u00e9ny, de sz\u00e1mos mad\u00e1r-, hal- \u00e9s k\u00e9t\u00e9lt\u0171faj is sz\u00e1m\u00edt az ebb\u0151l fakad\u00f3 t\u00e1pl\u00e1l\u00e9kb\u0151s\u00e9gre. Hajdan\u00e1n a gazd\u00e1k is felhaszn\u00e1lt\u00e1k a tiszavir\u00e1gokat \u00e1llataik etet\u00e9s\u00e9re. Ezt ma m\u00e1r nem lehet megtenni, mivel a tiszavir\u00e1g v\u00e9dett, az elhullott \u00e1llatok gy\u0171jt\u00e9se is tilos.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"
A k\u00e9r\u00e9szek, melyek csak n\u00e9h\u00e1ny \u00f3r\u00e1ig k\u00e9pesek rep\u00fclni, a r\u00f6vid n\u00e1szt\u00e1ncukkal \u00e9vsz\u00e1zadok \u00f3ta megbabon\u00e1zza a term\u00e9szet szerelmeseit nemcsak a Tisz\u00e1ban, de a mi szeretett Maros foly\u00f3nkon is. Minden \u00e9vben k\u00e9tszer megjelennek meg j\u00faniusban \u00e9s augusztusban. Atiszavir\u00e1g, jelen esetben marosvir\u00e1g (Palingenia longicauda) a legnagyobb eur\u00f3pai k\u00e9r\u00e9sz. A 2,5-4 centim\u00e9teres rovar farksert\u00e9ivel egy\u00fctt a 10-12 centi hossz\u00fas\u00e1got […]<\/p>\n