A f\u00f6lde\u00e1ki N\u00e1vay Lajos (F\u00f6lde\u00e1k, 1870. szeptember 18. \u2013 Kiskunf\u00e9legyh\u00e1za, 1919. \u00e1prilis 29.) magyar politikus, orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9si k\u00e9pvisel\u0151, a k\u00e9pvisel\u0151h\u00e1znak el\u0151bb m\u00e1sod-, majd els\u0151 aleln\u00f6ke, v\u00e9g\u00fcl r\u00f6vid ideig eln\u00f6ke. F\u00f6lde\u00e1kon sz\u00fcletett 1870. szeptember 18-\u00e1n katolikus csal\u00e1dban. \u00c9desapja N\u00e1vay Lajos, f\u00f6ldbirtokos, \u00e9desanyja E\u00f6tv\u00f6s Ilona. A gimn\u00e1zium als\u00f3 tagozat\u00e1t, mint mag\u00e1ntanul\u00f3 v\u00e9gezte Szegeden, fels\u0151 tagozat\u00e1ra pedig Budapesten j\u00e1rt. A budapesti egyetemen jogi tanulm\u00e1nyokat folytatott, f\u00e9l \u00e9vet a berlini, m\u00e1sik f\u00e9l \u00e9vet pedig a bonni egyetemen hallgatott. 1891-ben elnyerte az \u00e1llamtudom\u00e1nyok doktora c\u00edmet Budapesten. 1892 m\u00e1jus\u00e1ban Csan\u00e1d v\u00e1rmegye tiszteletbeli aljegyz\u0151j\u00e9v\u00e9 v\u00e1lasztott\u00e1k, ott 1895 okt\u00f3ber\u00e9t\u0151l tiszteletbeli f\u0151szolgab\u00edr\u00f3k\u00e9nt m\u0171k\u00f6d\u00f6tt. 1896 december\u00e9ben lett a megye f\u0151jegyz\u0151je, 1901 december\u00e9ben pedig alisp\u00e1nn\u00e1 nevezt\u00e9k ki. 1905-t\u0151l 1918-ig volt orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9si k\u00e9pvisel\u0151. A k\u00e9pvisel\u0151h\u00e1z 1906. \u00e1prilis 26-\u00e1n v\u00e1lasztotta meg aleln\u00f6knek. Aleln\u00f6ki munk\u00e1j\u00e1nak fontos r\u00e9sze volt a horv\u00e1t obstrukci\u00f3 elleni fell\u00e9p\u00e9s. Mikor p\u00e1rtja 1910-ben beolvadt a Nemzeti Munkap\u00e1rtba, \u0151 is e p\u00e1rt tagja lett. 1911 november\u00e9ben h\u00e1zeln\u00f6knek v\u00e1lasztott\u00e1k Berzeviczy Albert hely\u00e9re. Az els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa kit\u00f6r\u00e9se ut\u00e1n kinevezt\u00e9k k\u00f6z\u00e9lelmez\u00e9si miniszteri biztosnak, amir\u0151l 1917-ben lemondott. A Magyarorsz\u00e1gi Tan\u00e1csk\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1g fenn\u00e1ll\u00e1sa sor\u00e1n, 1919. \u00e1prilis 26-\u00e1n a szerb \u00e9s francia megsz\u00e1ll\u00e1s el\u0151l menek\u00fcl\u0151 v\u00f6r\u00f6s\u00f6k t\u00faszokat vittek magukkal Mak\u00f3 v\u00e1ros polg\u00e1rai k\u00f6z\u00fcl. Egyidej\u0171leg Szamuely Tibor b\u00fcntet\u0151 hadj\u00e1ratk\u00e9nt k\u00fcl\u00f6nvonattal utazott Mak\u00f3ra, hogy el\u00e9gt\u00e9telt vegyen az \u00e1prilis 23-\u00e1n meggyilkolt V\u00e1s\u00e1rhelyi K\u00e1lm\u00e1n n\u00e9pbiztos\u00e9rt. A f\u00f6lde\u00e1ki direkt\u00f3rium N\u00e1vayt is elhurcoltatta. \u00c1prilis 29-\u00e9n gyilkolt\u00e1k meg a kiskunf\u00e9legyh\u00e1zi p\u00e1lyaudvaron unokab\u00e1tyj\u00e1val, N\u00e1vay Iv\u00e1nnal \u00e9s Szentes v\u00e1ros\u00e1nak f\u0151jegyz\u0151j\u00e9vel \u00e9s polg\u00e1rmester-helyettes\u00e9vel, Kiss B\u00e9l\u00e1val egy\u00fctt. Holttest\u00e9t \u2013 a rom\u00e1n megsz\u00e1ll\u00e1s miatt \u2013 csak 1919 szeptember\u00e9ben tudt\u00e1k exhum\u00e1lni Kiskunf\u00e9legyh\u00e1z\u00e1n. Temet\u00e9s\u00fckre F\u00f6lde\u00e1kon ker\u00fclt sor, mindketten a csal\u00e1di s\u00edrboltban nyugszanak.<\/p>\n\n\n\n
Szentgy\u00f6rgyi Istv\u00e1n alkotta 1az eml\u00e9km\u0171vet, amit a k\u00f6ztiszteletben \u00e1ll\u00f3 alisp\u00e1n, Tarnay Ivor avatott fel 1935. szeptember 22-\u00e9n. 1945 ut\u00e1n N\u00e1vay nev\u00e9t kiejteni sem volt szabad, nemhogy megeml\u00e9kezni r\u00f3la, a szobrot led\u00f6nt\u00f6tt\u00e9k. 2016. okt\u00f3ber 28-\u00e1n felavatt\u00e1k az \u00faj N\u00e1vay szobrot, K\u00f6v\u00e9r L\u00e1szl\u00f3, az Orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9s eln\u00f6k\u00e9nek r\u00e9szv\u00e9tel\u00e9vel. Nev\u00e9t t\u00f6bb oktat\u00e1si int\u00e9zm\u00e9ny is \u0151rzi.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"
A f\u00f6lde\u00e1ki N\u00e1vay Lajos (F\u00f6lde\u00e1k, 1870. szeptember 18. \u2013 Kiskunf\u00e9legyh\u00e1za, 1919. \u00e1prilis 29.) magyar politikus, orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9si k\u00e9pvisel\u0151, a k\u00e9pvisel\u0151h\u00e1znak el\u0151bb m\u00e1sod-, majd els\u0151 aleln\u00f6ke, v\u00e9g\u00fcl r\u00f6vid ideig eln\u00f6ke. F\u00f6lde\u00e1kon sz\u00fcletett 1870. szeptember 18-\u00e1n katolikus csal\u00e1dban. \u00c9desapja N\u00e1vay Lajos, f\u00f6ldbirtokos, \u00e9desanyja E\u00f6tv\u00f6s Ilona. A gimn\u00e1zium als\u00f3 tagozat\u00e1t, mint mag\u00e1ntanul\u00f3 v\u00e9gezte Szegeden, fels\u0151 tagozat\u00e1ra pedig Budapesten j\u00e1rt. […]<\/p>\n