A huszadik sz\u00e1zad elismert k\u00f6nyvm\u0171v\u00e9sze, fot\u00f3-grafikusa, tipogr\u00e1fusa, rekl\u00e1mtervez\u0151je. 1904. december 4-\u00e9n sz\u00fcletette Mak\u00f3n, sz\u00fclei lakatosnak sz\u00e1nt\u00e1k, de a hideg vassal nem tudott megbar\u00e1tkozni. A Mak\u00f3i \u00dajs\u00e1g, majd a Mak\u00f3i Friss \u00dajs\u00e1g nyomd\u00e1j\u00e1ban dolgozott. Ez ut\u00f3bbi lapn\u00e1l Sajtos Gyula volt a felel\u0151s szerkeszt\u0151. Az ifj\u00fa nyomd\u00e1sz munk\u00e1j\u00e1nak elismer\u00e9s\u00e9t jelentette, hogy r\u00e1b\u00edzt\u00e1k a Holl\u00f3sy Korn\u00e9lia Sz\u00ednh\u00e1z plak\u00e1tjainak szed\u00e9s\u00e9t, ez\u00e9rt az el\u0151ad\u00e1sokra szabad jegyet kapott. Stel\u00e1zsipap\u00edr c\u00e9lj\u00e1ra lin\u00f3leummal szettet k\u00e9sz\u00edtett, amit a nyomda a helyi pap\u00edrkeresked\u0151k r\u00e9sz\u00e9re ki is nyomtatott.<\/p>\n\n\n\n
1927-ben Budapestre k\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt, a F\u0151v\u00e1rosi Nyomd\u00e1ban helyezkedett el, ahol f\u0151leg kereskedelmi rekl\u00e1mok szed\u00e9s\u00e9t v\u00e9gezte. Megismerkedett Moholy-Nagy L\u00e1szl\u00f3val, tagja lett a Kass\u00e1k Lajos vezette Munka-k\u00f6rnek. A Kass\u00e1k Lajos szervezete \u201eMunka\u201d szociofot\u00f3 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sokon Lengyel Lajos fot\u00f3it is bemutatt\u00e1k. A munk\u00e1soszt\u00e1lyt nem elesett emberek gy\u00fclekezet\u00e9nek \u00e1br\u00e1zolja.<\/p>\n\n\n\n
Gyermekk\u00e9pein megl\u00e1tszott a t\u00e1rsadalmi helyzet, de nem sz\u00e1nalmasan jelentek meg. \u00cdgy lettek fot\u00f3i igazi kordokumentumok. Maradand\u00f3t k\u00f6nyvm\u0171v\u00e9szk\u00e9nt, k\u00f6nyvtervez\u0151k\u00e9nt alkotott. Kimagasl\u00f3 munk\u00e1ja, a Babits-eml\u00e9kk\u00f6nyv, az Alberto-album, ez ut\u00f3bbit 1964-ben a lipcsei k\u00f6nyvm\u0171v\u00e9szeti versenyen arany\u00e9remmel t\u00fcntett\u00e9k ki. A bibliofil kiad\u00e1s\u00fa k\u00e9pes kr\u00f3nika a magyar k\u00f6nyvm\u0171v\u00e9szet remeke, bronz\u00e9remmel jutalmazt\u00e1k.<\/p>\n\n\n\n
1945-t\u0151l 1948-ig a F\u00fcggetlen Nyomda igazgat\u00f3ja, majd a Nyomdaipari Igazgat\u00f3s\u00e1g vezet\u0151je. 1948-t\u00f3l 1969-ig a Kossuth Nyomda igazgat\u00f3ja, 1970-ben a Nyomdaipari Egyes\u00fclet eln\u00f6ke. Nemzetk\u00f6zileg elismert k\u00f6nyvm\u0171v\u00e9sz, Lipcs\u00e9ben Gutenberg-d\u00edjat kapott. Magyarorsz\u00e1gon a szakm\u00e1ban els\u0151k\u00e9nt kapott Kossuth d\u00edjat \u00e9s T\u00f3tfalusi d\u00edjat, 1978. janu\u00e1r 10-\u00e9n hunyt el Budapesten.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"
A huszadik sz\u00e1zad elismert k\u00f6nyvm\u0171v\u00e9sze, fot\u00f3-grafikusa, tipogr\u00e1fusa, rekl\u00e1mtervez\u0151je. 1904. december 4-\u00e9n sz\u00fcletette Mak\u00f3n, sz\u00fclei lakatosnak sz\u00e1nt\u00e1k, de a hideg vassal nem tudott megbar\u00e1tkozni. A Mak\u00f3i \u00dajs\u00e1g, majd a Mak\u00f3i Friss \u00dajs\u00e1g nyomd\u00e1j\u00e1ban dolgozott. Ez ut\u00f3bbi lapn\u00e1l Sajtos Gyula volt a felel\u0151s szerkeszt\u0151. Az ifj\u00fa nyomd\u00e1sz munk\u00e1j\u00e1nak elismer\u00e9s\u00e9t jelentette, hogy r\u00e1b\u00edzt\u00e1k a Holl\u00f3sy Korn\u00e9lia Sz\u00ednh\u00e1z plak\u00e1tjainak […]<\/p>\n