\u00c1ltal\u00e1nos fest\u0151i igazs\u00e1gokat keres, a teljess\u00e9get k\u00edv\u00e1nja megragadni, \u00edgy a metafizikus l\u00e1t\u00e1sm\u00f3d is hat\u00e1ssal van r\u00e1. Munk\u00e1ira a rendk\u00edv\u00fcli ig\u00e9nyess\u00e9g \u00e9s m\u0171gond jellemz\u0151. Filozofikus m\u00e9lys\u00e9g\u0171, t\u00f6preng\u0151 egy\u00e9nis\u00e9g, eg\u00e9sz \u00e9let\u00e9t \u00e1tsz\u0151vi a visszatartotts\u00e1g.<\/p>\n\n\n\n
1902. december 27-\u00e9n a dun\u00e1nt\u00fali Pusztaalm\u00e1s-Nasz\u00e1lyon m\u00e1sodsz\u00fcl\u00f6tt fi\u00fak\u00e9nt j\u00f6tt a vil\u00e1gra, nyolc\u00e9ves, amikor Budapestre k\u00f6lt\u00f6zik a csal\u00e1d. 1921-ben \u00e9retts\u00e9gizett, 1925-ben tan\u00e1ri oklevelet szerzett a K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti F\u0151iskol\u00e1n. Cs\u00f3k Istv\u00e1n tan\u00edtv\u00e1nya volt. A Szinyei t\u00e1rsas\u00e1g \u00f6szt\u00f6nd\u00edj\u00e1val 1927-28-ban f\u00e9l \u00e9vet P\u00e1rizsban t\u00f6lt\u00f6tt. 1928-ban \u00e9s 1930-ban az Ernst M\u00fazeumban szerepel munk\u00e1ival. A V\u00f6r\u00f6s kalapos n\u0151 c\u00edm\u0171 alkot\u00e1s\u00e1t Szinyei-d\u00edjjal t\u00fcntett\u00e9k ki.<\/p>\n\n\n\n
Kisl\u00e1ny bab\u00e1val c\u00edm\u0171 k\u00e9p\u00e9t 1929-ben P\u00e1rizsban festette, a budapesti d\u00e9li vas\u00fati \u00f6sszek\u00f6t\u0151 h\u00edd (1932), a P\u00e1rk\u00e1k (1933), Gy\u00f6ngysoros h\u00f6lgy (1935) a Nemzeti Gal\u00e9ri\u00e1ba ker\u00fclt. 1938-ban tan\u00e1ri \u00e1ll\u00e1st v\u00e1llalt, \u00edgy ker\u00fclt Mak\u00f3ra a Csan\u00e1d Vez\u00e9r Gimn\u00e1ziumba rajztan\u00e1rk\u00e9nt, 1954-ig marad a v\u00e1rosban.<\/p>\n\n\n\n
14 \u00e9vig dolgozott Mak\u00f3n, heti hat napot az ifj\u00fas\u00e1ggal \u00e9s vas\u00e1rnaponk\u00e9nt festett. El\u0151ad\u00e1sokat tartott a n\u00e9pm\u0171vel\u00e9sben, szakfel\u00fcgyel\u0151 volt n\u00e9h\u00e1ny \u00e9vig, tan\u00edtott a dolgoz\u00f3k gimn\u00e1zium\u00e1ban, tanulm\u00e1nyt \u00edrt Csan\u00e1d k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szet\u00e9r\u0151l. Itt festette a Tan\u00e1rok (1946), az \u00d6narck\u00e9p (1953), a K\u00f6t\u00e9lt\u00e1ncos (1948) c\u00edm\u0171 k\u00e9peit. K\u00f6r\u00fclbel\u00fcl sz\u00e1z\u00f6tven k\u00e9p jelenti az \u00e9letm\u0171v\u00e9t, Budapestre helyezik 1954-ben \u00e9s a tan\u00e1ri munk\u00e1t folytatja k\u00f6zben \u00fczleti grafik\u00e1k k\u00e9sz\u00edt\u00e9s\u00e9vel is foglalkozik. Mak\u00f3n els\u0151 \u00f6n\u00e1ll\u00f3 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sa 1975-ben volt a v\u00e1rosi k\u00f6nyvt\u00e1rban, sz\u00fclet\u00e9s\u00e9nek 100. \u00e9vfordul\u00f3j\u00e1n eml\u00e9kt\u00e1bl\u00e1t helyeztek el a gimn\u00e1zium fal\u00e1n \u00e9s a J\u00f3zsef Attila M\u00fazeumban eml\u00e9kki\u00e1ll\u00edt\u00e1st rendeztek, amelyen le\u00e1nya Leheln\u00e9 Ecs\u0151di Judit is r\u00e9szt vett.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"
\u00c1ltal\u00e1nos fest\u0151i igazs\u00e1gokat keres, a teljess\u00e9get k\u00edv\u00e1nja megragadni, \u00edgy a metafizikus l\u00e1t\u00e1sm\u00f3d is hat\u00e1ssal van r\u00e1. Munk\u00e1ira a rendk\u00edv\u00fcli ig\u00e9nyess\u00e9g \u00e9s m\u0171gond jellemz\u0151. Filozofikus m\u00e9lys\u00e9g\u0171, t\u00f6preng\u0151 egy\u00e9nis\u00e9g, eg\u00e9sz \u00e9let\u00e9t \u00e1tsz\u0151vi a visszatartotts\u00e1g. 1902. december 27-\u00e9n a dun\u00e1nt\u00fali Pusztaalm\u00e1s-Nasz\u00e1lyon m\u00e1sodsz\u00fcl\u00f6tt fi\u00fak\u00e9nt j\u00f6tt a vil\u00e1gra, nyolc\u00e9ves, amikor Budapestre k\u00f6lt\u00f6zik a csal\u00e1d. 1921-ben \u00e9retts\u00e9gizett, 1925-ben tan\u00e1ri oklevelet szerzett […]<\/p>\n